László Géza

Visszajátszás

A lakástámogatások paradoxona

Egotrip

A Fidesz gazdaságpolitikájának örök csodafegyvere a lakástámogatás. Bár a technikák és a jogcímek sokat változtak az évek során, a filozófia alig: segítsük a középosztály lakáscélú beruházásait úgy, hogy az építőipar és a bankok is jól járjanak!

E konstrukciók egyik nagy előnye mindig az volt, hogy az egyéni megtakarításokat és erőfeszítéseket kombinálták az állami forrással – emiatt jóval kisebb korrupciós kockázatot hordoztak, és alacsonyabb hülyeségi faktorral jártak a kivitelezéskor. A lakástámogatások rövid távú növekedési hatása is jelentős, hiszen a kedvezményezettek most fektetik be hosszú távú jövőbeli megtakarításaikat.

„Az elmúlt évek otthonteremtési intézkedései – írja az MNB novemberi Lakáspiaci jelentése – 2015-től a családokat közel 1400 milliárd forintnyi lakáscélú forráshoz juttatták, amelynek 47 százalékát a CSOK-kölcsön, 45 százalékát a CSOK-támogatás, 8 százalékát pedig az adó-visszatérítések adták.” A babaváró támogatásokkal együtt az elmúlt hét évben már 2500 milliárd forint közpénzt fordított az állam erre a célra. A támogatások újraindítása mellett nyomós érv volt az is, hogy 2014-ben tizenöt éves mélypontra kerültek a hazai lakásépítések.

Az idei támogatási dömping időzítése azonban elég szerencsétlenül sikerült. Napi politikai céljai miatt a kormány akkor gerjesztett ugyanis jelentős lakásépítési keresletet, amikor a piaci körülmények drámaian romlottak az építőiparban. Az építőanyagok és építési termékek piacán tapasztalható 2021-es drágulás egészen megdöbbentő. „Egyes építőanyagok áraiban kiugróan magas emelkedés volt megfigyelhető: az építési fa- és fűrészáru 95 százalékkal, a betonacél és az acéltermékek 62 százalékkal, a bányászati termékek pedig 31 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban” – írja a Lakáspiaci jelentés, hozzátéve, hogy ennek hátterében „globális keresleti-kínálati anomáliák” állnak.

A Magyar Építő Fórum őszi számának cseh, német és román hírei hasonló problémákról árulkodnak. A kiadványban Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke az építőanyagok és az alapanyagok piacán tavaly óta zajló kereskedelmi háborúról ír, s úgy véli, közel 50 százalékos importfüggőségünk miatt a V4 országok közül az idén mi kerültünk a legkiszolgáltatottabb helyzetbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.