Pálya a magasban

  • Szegedi Péter
  • 2005. október 13.

Egotrip

Kék-fehér, zöld-fehér

Jól emlékezhetünk még arra a belpolitikai vihart is kavaró esetre, amikor 2001 őszén az MTK tulajdonosa, a Fotex-vezér Várszegi Gábor beszállt a Fradi-bizniszbe. Természetesen az MTK drukkerei sem nézték jó szemmel, hogy elnökük - érdekei által vezérelve - átpártol az ősi riválishoz, az FTC-vel szimpatizáló radikális jobboldali körök viszont nyíltan hangot adtak averzióik-nak. Mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy itt többről van szó, mint "átállásról" vagy üzletről. Várszegi lépése azért volt sokaknak elfogadhatatlan, mert úgy tűnt, az üzletember nem tartja tiszteletben a két klub között száz év alatt kikristályosodott törésvonalakat. Magyarán: adott egy régen túlnyomórészt zsidók által támogatott egyesület, illetve egy valaha kispolgári, lokális szerveződésű, majd hatalmas támogatói bázissal rendelkező klub, és nem szerencsés, ha a tűz és a víz találkozik (szélsőjobboldali megfogalmazásban: a zsidó nagytőke nem nyúlhatja le a nemzet kincsét).

Arra nem térnék ki, hogy az Üllői útról hová tűntek mára a franzstadti kispolgárok, miként arra sem, hogy az MTK hazai fellépéseit kísérő közönyt látva beszélhetünk-e még manapság a kék-fehérek bármiféle társadalmi beágyazottságáról. Sokkal érdekesebb kérdésnek találom, hogy amikor kialakult ez a valaha markáns felekezeti-etnikai törésvonal, akkor az ellentétek valóban olyan mélyek voltak-e, ahogy azt sokan tudni vélik.

Történetünk az 1910-es évek elejére nyúlik vissza. Az FTC és az MTK ekkoriban már az ország legnépszerűbb klubja volt, kimagasló tudású játékosaik adták a válogatott gerincét. A két egyesület megosztotta a labdarúgó-társadalmat, a Tribün egyik cikke szerint harcuk "lángoló gyűlölséggel" folyik, ahol "a felek csak vallási alapon küzdenek egymással, és a lelkekbe igyekeznek goalokat rúgni". Konfliktusaiknak mégsem volt egyértelműen "felekezeti háttere" - Brüll Alfréd, az MTK elnöke ki is jelentette, hogy "a külön-böző vallásúak össze vannak keverve mind a két táborban".

Sőt, kezdetben konfrontációkról sem beszélhetünk. A gyorsan népszerűvé váló, s ezzel a profizmus bűvkörébe/örvényébe került futball egyik fontos kérdése volt, hogy kik tesznek szert hatalomra a labdarúgó-szövetségben. A klubok ugyanis úgy könyvelhettek el jelentős bevételeket, ha a kimagasló nézőszámot produkáló válogatotti mérkőzéseket pályájukon rendezhetik, ezek helyszínét azonban a labdarúgó-szövetség, az MLSZ jelölte ki.

1911-ben az FTC, egy évvel később az MTK épített nagy befogadóképességű stadiont, ám a régi klubok, régi pályáikkal, konzervatív sportideáljaikkal, "tiszta amatörizmusukkal" akadályozták a "nagyok" terveit. A két tábor az 1911-es MLSZ-közgyűlésen csapott össze először. Az amatőr BTC-MAC-koalíció hiába aratott győzelmet, a nagy klubok bojkottálták az új vezetést. Egy lap szerint az FTC érdeke volt a szövetségi harc és az amatőrök ellehetetlenítése, hiszen a ferencvárosi klub "csak azzal törődött, hogy a Millenárisra ne menjen senki, hogy csak csődüljön a közönség az Üllői útra. Egészen megittasodtak, egészen belebetegedtek a sok belépődíj láttára."

Amikor az MTK is megépítette stadionját a Hungária körúton, a két egyesület között kitört pályaharc tétje az volt, hogy melyikük tudja a jövedelmező mérkőzéseket megrendezni. 1913 tavaszán állítólag sikerült tíz évre szóló kartellt kötniük, melyben felosztották egymás közt a válogatott-találkozókat (amiket nem is ők rendeztek, hanem az MLSZ). Ennek ellenére évekig, s egyre kisebb önmérsékletet tanúsítva hadakoztak egymással a kék- és a zöld-fehérek. Az 1914-es szövetségi közgyűlésen már a két rivális klub állt a szemben álló pártok élén, a kormányrúd az FTC kezébe került, az új vezetés ki is zárta az MTK-t és szövetségeseit a bajnoki küzdelmekből. A "nagy ügy" azonban a korszak csillaga, Schlosser Imre átigazolása körül robbant ki. A "kisemberből" futballsztárrá emelkedett Schlosser évekig erősítette az FTC-t, s valóságos bálvánnyá vált a ferencvárosi drukkerek szemében. 1916 februárjában az FTC egyik vezetője lekicsinylően utasította vissza a tiszteletjegyet kérő játékost, s a sértődött futballista rövid kitérő után a rivális MTK-hoz szerződött. Noha Schlosser állítólag önként jelentkezett az MTK-nál, 1916 végén az MLSZ professzionizmus vádjával vizsgálatot indított a kék-fehérek ellen (amit az MTK később - erősen túlozva - rituális vérvádnak titulált). A vádat ugyan ejtették, ám az MTK és szövetségesei 1917 elején, a kisegyesületek tömeges részvételével rendkívüli MLSZ-közgyűlést hívtak össze, és átvették a szövetségi hatalmat (az FTC főtitkára szerint az MTK megvesztegette a klubokat azzal, hogy befizette a kisegyletek tagdíjhátralékait).

A Schlosser-ügyhöz kapcsolódott Weinber János esete. Az ifjú futballista 1917 végén kilépett az FTC-ből, és játékra jelentkezett az MTK-nál. Rövidesen megjelent az FTC választmánya előtt, és bevallotta, hogy csak a Ferencváros szeretete vitte a kilépésre, mert az MTK bűnösségét akarta bizonyítani (Brüll Alfrédtól, az MTK elnökétől 542 koronát kért öccsének exhumálására). Mivel Brüll pénzt adott a játékosnak, az FTC választmánya minden érintkezést megszakított az MTK-val, bajnoki mérkőzéseit lemondta. Cserébe az "MTK-uralom" alatt álló MLSZ a ferencvárosiakat kizárta a bajnokságból.

A két klub 1918 tavaszán békét kötött, az FTC újra részt vett a bajnoki küzdelmekben. Az 1919-es MLSZ-közgyűlésre pedig megszervezték a Szövetségi Pártot. Az új szövetség az élvonal csapatait tömörítette, s gyakorlatilag azt a célt szolgálta, hogy a két nagy klub minden szándékát rá tudja erőltetni a kisebbekre. Nem csoda, hogy a profizmus 1926-os bevezetéséig nem akadt a labdarúgó-szövetség több száz tagegyesülete között olyan klubkoalíció, amely a szövetségi közgyűléseken megpróbálta volna megbuktatni a Szövetségi Párt által javasolt tanácstagjelölteket.

Biztos, ami biztos, az 1920-as MLSZ-közgyűlésen bevezették a plurális szavazati jogot: az élvonalbeli egyesületek szövetségi szavazatait magas szorzóval számították, így a kis kluboknak (vagyis a "tömegnek") még kevesebb módja volt befolyásolni a szövetség döntéseit. Az élvonal tizenkét klubjából viszont tízet kénye-kedve szerint mozgatott az FTC-MTK páros. A fontos döntések előtt ugyanis az MLSZ tanácstagjai az Akácfa utcai Sárhányó étteremben gyűltek össze, ahol előre megegyeztek, hogyan szavaznak majd az aktuális kérdésekben. Ám a két nagy klub rendre el tudta érni, hogy javaslataikat mindenki támogassa, azaz "egységes határozatokat" hozzanak. Megtehették, hiszen a két legnagyobb pályát birtokolták, s az ellenszegülőknek azzal kellett számolniuk, hogy kizárják őket a számukra is nagy bevételt jelentő Üllői úti és Hungária körúti mérkőzésekről. Nem véletlenül nyilatkozta tehát Langfelder Ferenc, az egyre erősödő Újpesti TE intézője, hogy "az MTK-FTC csapat egy korcsmában összeül, onnan diktál, és terrort használ".

2001 és 2003 között már nem volt szó korcsmai alkukról, igazi szimbiózisban élt a "tűz és a víz", az összefonódó szálak formálisan is egy kézben futottak össze. Ám a csomókat már nyolcvan éve kötözni kezdték...

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.