Pálya a magasban

Egotrip

Az állatok

Tapasztalataim szerint csupán kevés állatfajta tudná elsajátítani a labdarúgás alapelemeit. A kevés azt jelenti: igazából csak egy.

Adottságainál fogva nyilván a Föld számos szabadon élő állata lenne képes kapura rúgni vagy a gólt elhárítani, de ezek egy része elszalad a labda elől, egy másik csoportjuk pedig felfalja az egyébként bátor kísérletezőt. Vannak cirkuszi állatok, amelyek ügyesen bánnak a labdával, ilyen az elefánt, a fóka, a majom; biztos az okapit is be lehet tanítani egy-egy cselre, de az egésznek idomításszaga van. A labdarúgás pedig szabad játék. Lakótelepi gyerek lévén próbálkozásaim során tulajdonképpen csak két tehetségesnek tűnő állat jött számításba: a kutya és a macska. A kutyával végzett reménykeltő kísérletek végül nem vezettek eredményre, mivel kiderült: az eb önzőzik. Ha megszerzi a labdát, nem szívesen adja vissza, rosszabb esetben szét is rágja. Csak jóval később jöttem rá, hogy az egyetlen labdarúgásra rávehető állat a macska. Illetve rávenni nem lehet, esetleg méltóztatik minket abban az örömben részesíteni, hogy focizik velünk. Volt egyszer egy fekete macskánk, aki hajlandó volt szabályosan kapust játszani; ha elővettem a teniszlabdát, boldogan felhelyezkedett az ágyra, és ugrásra készen várta a lövést. A kapu a tévéállvány két lába volt, légvonalban mintegy 120 centiméterre a macska elrugaszkodási pontjától. Az élesen meglőtt, gólba tartó labdát egy vetődés végén - hogyan másként - párduc módra kaparintotta meg, majd otthagyta a gólvonalon, és visszaügetett az ágyhoz. Igaz, hogy felsősarkos bombáimmal többnyire ő sem tudott mit kezdeni, de hol mancsával, hol pedig testével jó százalékban őrizte kapuját. Naponta szórakoztattuk így egymást, gyakran ő bírta volna tovább. Sajnos azonban elérte őt is a női sportolók végzete: szülés után már nem tért vissza a pályára.

Talán a képesség és a kedv hiánya magyarázhatja azt a tényt, hogy egyes bornírt számítógépes játékokon kívül az állatok csak marginális szerepet töltenek be a világ labdarúgásában. Vakondok túrja föl a pályát (Csehország), megvadult nyulak legelik le a füvet (Skócia) vagy ritka harkályfajta felbukkanása miatt nem épülhet fel az új stadion (Norvégia) - a sportnapilapok kis színesei szerint az állatok leginkább a játék meggátlásában jeleskednek. Alapvetően azonban két esetben válnak érdekessé a futball szempontjából: játékba avatkozó, zavaró tényezőként, illetve a pálya szélén megjelenő kabalaként.

Az év végi tréfás sportösszefoglalók elmaradhatatlan szereplője a pályáról alig lekergethető kutya, a színesre festett, megkergült gall kakas - vagy a labdával eltalált madár. A 2002-es brazil bajnokságban a Gremio Porto Alegre és a Botafogo mérkőzése a 87. percben 1-1-re állt, amikor a vendégek csatára, Fabio óriási helyzetbe került. A kapus a földön hevert, a kapu üresen állt. Fabio kinézte magának a sarkot, és higgadtan el is lőtte a labdát, amely azonban a kapu helyett az éppen arra repülő nagy testű bíbicet (Vanellus chilensis, Brazíliában quero-quero) találta el, majd irányt változtatva kipattogott az alapvonalon túlra. A Gremio-szurkolók boldog quero-quero kiáltásokkal búcsúztatták a feltápászkodó, majd sértetlenül tovarepülő állatot. A meccs döntetlennel zárult, a Porto Alegre-i csapat drukkerei pedig az egyesület zászlajára hímezték a madár képét.

Azoktól a területektől eltekintve, ahol a labdarúgás piaci értéke a nullához közelít, ma már a világon mindenütt jelen vannak a kabalaállatok, mégis kevés csapat talál rá ilyen szerencsés módon a megfelelő szimbolikus figurára. A felbérelt marketingügynökségek és a nehezen meggyőzhető szurkolói csoportok hosszú időn át küszködnek egymással, míg egy-egy labdát bűvölő idétlen mackó, türkizkék gólya vagy dekázó delfin valóban felkerülhet a címerre, honlapra, névjegytartóra. Minden az eladhatóságot szolgálja, ezért igen ritka eset, hogy a pálya szélén ne plüss-szörnyek, hanem eleven állatok üldögéljenek-álldogáljanak. Néhány ragadozó madár és egyéb apróvad mellett a leghíresebb európai futball-kabalaállat Hennes, a kölni kecskebak.

Hennes története több mint fél évszázadot ölel fel: az 1951-es karnevál idején egy cirkuszigazgatónő ajándékozta meg az egyesületet a szerencsét hozó kecskével, amely bemutatásakor rögtön lepisilte az 1. FC Köln játékosedzőjét, Hennes Weisweilert, így kapta nevét, amelyet azóta is visel. Természetesen a bakkecskék sem örök életűek, így ma már Hennes VII. áll a pálya szélén, csendes legelészés közepette figyelve a hazai meccseket. Nem mindegyik Hennest érdekelte egyformán a futball: Hennes II. például egyenesen reszketett a mérkőzések előtt, a stadionban ide-oda döfött és rugdosott, Hennes V. pedig egy alkalommal még a híres piros-fehér takarót is ledobta a hátáról! Hennes VI. közvetlenül a Karlsruhétól elszenvedett vereség után lett rosszul, és hogy mennyire fontos volt a jelenléte, jelzi, hogy halála után a csapat rögtön a kiesés szélére sodródott. Bár ötven éve ugyanaz a Schäfer (Juhász!) nevű parasztember neveli az állatokat, a leggondosabb ápolás ellenére is megtörténhetett, hogy a száj- és körömfájásjárvány miatt Hennes VII. egy ideig nem jöhetett be a stadionba - két döntetlennél többre nem is futotta a Köln erejéből. Hennes III. halála még a rendőrséget is foglalkoztatta, hiszen egy reggel megmérgezve találtak rá az istállójában. Sokan a Fortuna Düsseldorf szurkolóit sejtették a bűnügy hátterében, az eset azonban máig megoldatlan maradt. Utódját, Hennes IV.-et ez a példátlan bűntény annyira felpaprikázta, hogy meg sem állt a bajnoki címig - eleddig ez volt Kölnben az utolsó.

A történelem viszont azt mutatja, hogy hét eleven bakkecske jótékony hatása sem ér fel egyetlen döglött macska rontásának erejével. A Buenos Aires-i Racing Club a hatvanas évek egyik kiemelkedő argentin együttese volt, sikerei csúcspontján, 1967-ben a Celtic legyőzésével elhódította a Világkupát is. Ezzel a nappal azonban le is zárult a diadalok sora: a Racing-szurkolók még az utcákon ünnepeltek, amikor a rivális Independiente hívei titokban behatoltak stadionjukba, és hét fekete macskát ástak el a pálya alatt, átkot bocsátva a gyűlölt ellenségre. A pályamunkások és az önkéntesek évekig nagy erőkkel keresték a tetemeket; a kutatások során hat macska csontvázára rábukkantak, de a hetedik nem került elő, a Racing pedig egyre gyengébben játszott. Harmincöt éven át nem nyertek sem bajnokságot, sem kupát. 2001-ben új edző került a csapathoz, aki a stadionban felbontatta azokat a területeket is, amelyeket 1967 óta lebetonoztak. Egy egykori vizesárok helyén végre előkerült a hetedik macska csontváza is; a szezon végén ismét bajnok lett a Racing.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.