Egotrip

Sajó László: Öt és feles

A kapus, aki nem érhetett kézzel a labdához

Egotrip

(és más történetek a Netovább!-ból)

 

A Pipás ideges volt, mert már nem volt terasz, bent ültek egy bokszban, nem lehetett pipázni, szivarozni. Rákoskerthy is ideges volt a meccs miatt, pedig nyertünk, de még tartott a meccsizgalom. K. Dezső is nyugtalan volt, új helyzet, alkoholmentes Sopronit ivott, a dobozt kidobta, ne lássák, ő se, így olyan, mintha igazi lenne. Már sose lesz az igazi. Rákoskerthy ásványvizet, csak a Pipás viselkedett úgy, ahogy egy kocsmában illik, Unicum, sör. Vitatkoztak, jók voltak-e a cserék. „Beszéljünk a cseréről, mint olyanról” – mondta a filozofikus Pipás, beszéljünk, mondta Rákoskerthy, K. Dezső bólogatott a pszeudosöre mellől, úgyis az van, amit a Pipás akar.

„Kezdetben csak sérülés miatt lehetett cserélni, Grosics megjátszotta a sérülést, hogy Gellért beállhasson az évszázad mérkőzésén. De az 1959-es Nottingham Forest–Luton FA-kupadöntő 33. percében Roy Dwight a lábát törte azután, hogy gólt lőtt a Lutonnak. Hord­ágyon vitték le a pályáról, csapata azonban tíz emberrel is nyerni tudott. Mészölynek 1966-ban felkötött karral kellett beállnia, tudjuk, a brazilok ellen, mert azon a vb-n nem lehetett cserélni. Aztán egy kapust és egy mezőnyjátékost cserélhettek, most három játékmegszakítással öt csere…” Rákoskerthy közbevágott, ezt még a vak kommentátorok is tudják, K. Dezső se akart kimaradni, és a 2×15 perces hosszabbításban lehet még egy csere. A Pipás folytatta. „1965. augusztus 21-én a Charlton–Bolton másodosztályú meccsen beállt Keith Peacock, ő volt az első, aki csereként, erről lett híres. És ezzel elkezdődött a cserék kálváriája.” A Pipás mindent tudott, Rákoskerthy is, csak nem mondta, vagy ritkán, most is: „Nana. A szakirodalomban vita van, mikor volt az első csere. Egyesek szerint 1850-ben, az Eton College-ban, egy iskolai csapatban, ennek részletei azonban már a homályba vesznek.” „Ne komolytalankodjunk – a Pipás nem szerette, ha félbeszakítják –, A-sok a B-sek ellen, persze!” „Nem én találtam ki – Rákoskerthy folytatta –, az első írásos emlék 1863-ból, amikor a Bell’s Life in London & Sporting Chronicle című hetilapban…”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.