A választás vasárnapjának nem az a szenzációja, Viktor győzött, hanem hogy a Gyöngyös. Az enbéháromban, tökutolsóként, százharminchárom kapott góllal, most megrúgták a tizenhatodikat és ezzel tönkreverték az Újszászt. 1-0, góllövő Nagy G. Ennek a győzelemnek maradéktalanul örültem.
Nagy vereség is vala ama vasárnap, a Csepel 1-8-ast kapott Hajdúszoboszlón, csapat kiesik az enbéegybéből, edző nem mond le, mint Kuncze, edző gratulál hét ifjúsági játékosának a bemutatkozáshoz, remek pedagógiai érzékkel most dobta be, oda, át őket, azóta is hallik Szoboszlón a hét forrás csobogása, hét ifjú zokog mélyen, magában. Ezeket a fiúkat meg kell nézni, tócsómeccs, irány Csepel. Hévvel persze, mely gyorsvasút, ahogy mindig, amikor itt játszottunk, később, lettem csepeli, gyalog végig a Bajcsy-Zsilinszkyn, balról lakótelep, jobbról lakótelep, mögöttem a rekettyés. Aztán odahagytam a szigetországot, visz a hév, emlékezetes meccsek, például. December hője válltáskámban, rumosüvegben, nem akarok megfagyni, éber kapuálló ezt nem értékeli, öntsem ki. Inkább megiszom a szemed láttára, tuszkol kifelé. Másik bejárat, motozás itt is eredményes, esküszöm, beosztom, körbekínálom a lelátót, engedjenek be. Harmadszor már rafinált vagyok, a rum már bennem, ezt akartátok, az első zsidózásra fajulok tettlegességig, nem csoda, null kettő. El innen, a büfébe, kérek egy felest, mondják az árát, ja, akkor kettőt. Mire megiszom, mi is kapunk még kettőt, Baranyi elemében van, a kocsmából az eredményjelzőre látni, a második félidőben így követem az eseményeket. Õrjöngés, már null öt, és feles. Most ez a Csepel esik ki. Meg a régi, Fatér, Vellai, Godán, szegény Tulipán Misi, itt vezettek le az öregek, Branikovits, Csepel, nem sajnál senki, ahol senki se lát, Béke tér, 100 néző. Besétál egy kiskutya, már 101. Ha Béla nincs műszakban és Pistabá nincs a járaton, Kércsen is többen vannak, megyeegy. Maradtunk volna a büfében, komám egykedvű, alvó vasasdrukker, excsepeli, nesztelen beszökött az Ady Endre útról a városba, különben is, hajrá Tunyog, különben is, a szünetben majd visszamegyünk a kocsmába, és a meccs végéig s még tovább bent maradunk, a Csepel már nem. Null négy a vége, vége, mit akar az a csapat, amiakinek Giczy György a potyaleső szurkolója a szemközti panelről, ahol az elektronikus eredményjelző táblát szélfogónak használják, nincs kiírva semmi, a semmi, ahol a pálya környékén a sörkert zárva, a sírkert fölszámolva, a Májuskert mindennap nyitva, most zárva, ma nem mindennap van, kiesik a Csepel, izzadt atléták az ivóban, úgyismindegy. Tizennégy kiskorú, a béközép, hajrá szige-tország, gyer-te-kide, és odamennek, nincs filhallásuk az iróniára, hogy zúgott itt hajdan a gúnyos enbékettő, enbékettő, mondjuk a Szegednek, most itt van, a harmadik vonal. Jön majd a Kbarcika, Dkeszi és Kkfélegyháza. Meg a Szszmiklós, mert az meg fölkerül, szigetország!, vörőscsepeli nem tudja, akkor most kinek, minek szurkoljon, áll a kocsmában múltba merengőn, a Hamar Pista, amikor még hosszú haja volt, Stefanov! Istenem, nem kell mindig focizni, ott van a röplabda, Buzek!, birkózás, egyszer együtt utaztam Klausszal a héven, elfoglalta mind a négy ülést, a kalauz nem merte kérni a jegyét, de ő mosolyogva nyújtotta mind a négyet, vagy itt a Duna, egy vízisportoló egy edzésnapon százszor is átevez a Gubacsi híd alatt, nekünk Mohácsig kell. Szigetország a poharak mögött süllyedőben, mielőtt enbéegybés léte végleg lemerül, még elérjük az utolsó hévet. Visszanézünk feles utunkból, a hullámok átcsapnak szigetország felett, csak az edzőn nem, ő még egyszer megköszöni tizenhét ifjúsági játékosának a lelkes játékot, csak a zokogást fejezzék be, már térdig ér a sós víz az öltözőben, már nyakig, lassan elsüllyed szigetország, lucskos szégyenében. Ám a hullámok fölött, mint egy Chagall-festményen, pontosan száz néző megindul a Béke tér felé, ebéd után, vasárnap, ne igyál annyit, csak egy piros fröccsöt, mindenkivel, az kilencvenkilenc, ráadásul a magamét, meccs van és vasárnap, mi változott, az ellenfél, mindegy, legalább nyerünk néha, bár ez a Borsod Volán, ez nehéznek ígérkezik.
Hajjaj, szigetország.
