Sajó László: Öt és feles (Szent István és F. Béla a legnagyobb király)

publikálva
1998/35. (08. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Híres hely, itt köttetett tavaly ilyenkor a tinnyei paktum, emdéef-fidesz (meglepetésre) három-kettő, az emdéef kapujában Béla m. v., a csatársorban a helyi kocsmáros, erre csak itt emlékeznek majd nemzedékek, a történelemkönyvben csak a végeredmény számít. A kocsmárost mi is leigazoljuk, ha hosszú a sor, cserét kér és csapol, itt van Béla, a kupavédő kapuvédő, ha ő velünk, ki ellenünk. Kilenc csapat indul, mikor lesz ennek vége?! Balogh inkább a bográcsfőző verseny zsűrijébe delegáltatná magát, van légpuskalövészet is, lovagoltatás, térdemen hóc-hóc katona még tavaly, Béla középső leánya nem emlékszik, csókolommal köszön, jövőre én is. Három meccs garantált, ki kéne esni, nem illik, sörsátor, büfé egész nap, szigorú diéta, az első meccs után pohár, aztán korsó, jön a harmadik, sietni kell, kezdődik a nagypapayerandrásénekes világvárosi műsora, nyomuljatok, akár sörrel a kézben, itt van Andris nektek. A polgármester ünneplőben, az előénekes után beszédet mond, Andris belevág, kis pályaudvar, nincs tülekedés, ránk tekint, mi őreá, jól-esik neki, lenyomja a műsort és tovább megy Tökre vagy Zsámbékra, már a fordulón túl jár, minden jót, Andriska, engem csak a zöld elefánt érdekelt, nem kaptam meg, sírok is.

Híres hely, itt köttetett tavaly ilyenkor a tinnyei paktum, emdéef-fidesz (meglepetésre) három-kettő, az emdéef kapujában Béla m. v., a csatársorban a helyi kocsmáros, erre csak itt emlékeznek majd nemzedékek, a történelemkönyvben csak a végeredmény számít. A kocsmárost mi is leigazoljuk, ha hosszú a sor, cserét kér és csapol, itt van Béla, a kupavédő kapuvédő, ha ő velünk, ki ellenünk. Kilenc csapat indul, mikor lesz ennek vége?! Balogh inkább a bográcsfőző verseny zsűrijébe delegáltatná magát, van légpuskalövészet is, lovagoltatás, térdemen hóc-hóc katona még tavaly, Béla középső leánya nem emlékszik, csókolommal köszön, jövőre én is. Három meccs garantált, ki kéne esni, nem illik, sörsátor, büfé egész nap, szigorú diéta, az első meccs után pohár, aztán korsó, jön a harmadik, sietni kell, kezdődik a nagypapayerandrásénekes világvárosi műsora, nyomuljatok, akár sörrel a kézben, itt van Andris nektek. A polgármester ünneplőben, az előénekes után beszédet mond, Andris belevág, kis pályaudvar, nincs tülekedés, ránk tekint, mi őreá, jól-esik neki, lenyomja a műsort és tovább megy Tökre vagy Zsámbékra, már a fordulón túl jár, minden jót, Andriska, engem csak a zöld elefánt érdekelt, nem kaptam meg, sírok is.

Továbbjutottunk, nem kellett volna, a babgulyást követő palacsinta után belátjuk. Bélánál medence is van, tündérkert, tündérlányok, függőágy, akkor én most alszok. Pont veled vagyunk meg, egy emberünk eltűnt a körmenetben, kocsmárosunk nem száll be, sok a munka, vedel a nép, a placcon fúvószenekar, rezes mani, mani, mani, aztán szegények közönség nélkül maradnak, a falu fél lakossága betódul a pályára, kezdődik Magyarország örökös legerősebb emberének bemutatója.

Itt nem lesz döntő.

Jön a mentő, valaki leesett a lóról, a lovász a saját lováról, nincs eszméleténél, úgy kellett visszahúzni a nyelvét, nem mozdítják, várják a rohamkocsit. A lakosság most megoszlik, ki a vértócsánál, ki az erőművész műsorát élvezi tovább. Korsót iszom, most már mindegy. Megérkezik, nem a rohamkocsi, a Figurina bábcirkusz fekete mikrobusza, csúszik a program. Le se kéne játszani a döntőt, az eseményekre való tekintettel, még csak most kezdődik a, Bagi Iván és Nacsa Olivér humoristák műsora. Különben se vagyunk meg. Majd Béla beáll, sérült kapusunk, előre. Állj meg a hatosnál, és rúgjál gólt, Béla csak részben tartja be a taktikai utasítást, túlteljesít, a másodikat fejeli, veheti át a kupát. Tavaly pezsgőt ittunk belőle, és kettétört, most üresen jár körbe, sör kíséri, aztán elszabadul az Unicum. Annyi az ismerős, jelentik, Perbál-Bag 0-1, a bíró elcsalta a meccset. Leül mellénk a doki, tavaly még játszott, ő vezette a mentőautót, amivel. Koponyaalapi, kisagy, ha túléli se. A domboldalba vájt színpadon belekezd a rockfort, a gitáros Géczi Erika, menjünk közelebb, én ugyan nem mozdulok, csak ha, zuhanyozni. Kigördül a Figurina bábcirkusz fekete mikrobusza, fejemen törülköző, nem vagyunk a Szaharában!, dehogynem, szomjazom, légszomj, föltekintek a csillagos, hőlégballon száll a falu, repülés Tinnye felett. A sátorban már az éjszakai műszak, utolsó program, utolsó Unicum, gyerünk haza.

Hírek, nagygyűlés, a szent jobb hangsúlyozta, zárd már el, úgyse mondják, belehalt sérüléseibe, akkor meg.

Ló, halálában. Megelőzzük a mikrobuszt.

Autók kifelé tűzijátéknézőből, jó játék, nem tudunk átmenni a városon, állj meg, nem bírom ki hazáig. Játszótér, csurog az aszfalton, de utálom, aki a kutyáját ide, most meg én, itt, szellő, melyik bokorba bújjak előlem.

Még ünnepnap hazaérek, ám hol lehet Béla, aki Lacival, a cserekapusunkkal, valamint napnyugtával az elveszett öltözőkulcs keresésére indult. Még ma is keresik, ha meg nem. Ittak volna annyit.

Másnap veszem észre, nincs meg a tornanadrág, a gatyámat is ott.

Visszamegyek, azért is, augusztus 20. jövőre is kupanap.

publikálva
1998/35. (08. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk