Valék siralm-tudatlan, / siralmmal szepedek, / bútól aszok, epedek. // Választ világomtúl, / Zsidó (sic!) fiadomtúl, / ézes örömemtűl. // É Világ világa, / Virágnak virága, / keserűen kínzatol, / vas szegekkel veretöl. // Óh, nékem én fiam / ézes mézűl! / Szégyenül szépségöd, / víröd hull vízül. // ... Zsidó (sic!) mit tész, / törvénytelen, / fiam mert hal bűntelen! / Fogva, húsztotva, öklelve, / kötve ölöd. // Kegyüggyetök fiamnak, / ne légyen kegyelem magamnak / avagy halál kínjával / anyát ézes fiával / egyetembelü öljétök. (Ómagyar Mária)
Vitézek, ki lehet ez széles föld felett / különb költő énnálam? / Holott Janus, Zrínyi, Vitéz - tudnak írni / Berzsenyi és Vörösmarty, Ady, Weöres, / s én e világvégvárban. // ", József Attila, hová lett a líra, / kivel ember ugyan él; / Piroscsizma-nyomba most a sódert nyomja / sok levitézlett legény, / Holott ki gyöngyen jár, mind az sok szép madár / szól, ki kedvesb Istennél. // Az nagy széles mező, az szép liget, erdő / betűkkel teleszarva, / Az utaknak lese, kemény harcok helye / kérődzések visszhangja, / Oly sok itt a vátesz, ki poétává lesz / magyarul, az is marha. // Nem láttak kopiát, csak fegyver-kópiát, / valóság földi mását, / A tornyukban ők itt nem a határt őrzik, / ki-ki saját imázsát, / Tör az ihlet rájok, ragadják pennájok, / s mint farkukat, kirázzák. // Halál és szerelem, e kettő kell nekem, / és ráadásul Isten, / Legyen víg asztalom, végül vigasztalóm / majd ágyúgolyó lészen, / Kopia, löveg, sír, őrület, tömegsír, / ennél szebb dolog nincsen! Balassi Bálint
(Mi a magyar most? - Rút, sybarita váz.) A magyarok tavaszi szél, vizet áraszt. / A magyarok ravasz, izél, vizel, fáraszt. / A magyarok tavaszig él, viszket, nyálaz. / A magyarok tavalyi tél, hiszen nyár az. // A startnál korán/későn indult. // A semmi ágán ül szívesen. / Sokszor csak úgy maga elé bámul. / Angol budiban szart kuporgat. // Romlásnak indulatszó baszd meg. / A magyarok züll, rosszul él a stresszben. / Már elfajzott, nyála csorg, ragad. / Lecsöpögteti magát, alááll. // Egy hajnalon a vágóhídra indult. / A magyarok torkán vajas a kés. / Műbélben daganatot hordoz. / A magyarok szíve meg-megállva. Berzsenyi Dániel
Tek. Rendek! / Fütyülök rátok, káromkodok és öklendek, / sok lokálnok patridióta, / mondjátok, meddig tart még a Diéta, / játszotok én nevetek a végént, feudálmonopolit, / dicsőséges nagyurak, én vagyok cosmopolit?! // Megcsömörlöttem az irodalmi vitáktól, / nincs igaz poéta, csak versimitátor, / Széphalomra se küldöm már verseim. / A keleti végeken én, nyugaton Berzsenyi. / 'rizzük a senkiföldjét, megrogyva már, letörve. Nem / él nemzet e hazán. A jármot, mint rímeim, nyögdelem. // Mocsári gólyahír virít szemgödreinkben. / Csillagok zsombékján hozzánk nem jön le Isten. Kölcsey Ferenc
A múltkor Krúdyval ültünk a Dunánál, / néztük, hogy úszik el a sok hulla / Kerestük, de nem volt / köztük Radnóti, sem József Attila. // Körém gyűlnek szelíden, / A XXI. század költőinek semmináriumot tartok. / Akadémikus - nyafognak és posztmodern / versekkel szemetelik tele a parkot. // Ferenc József-vérdíjas költők! / Engem Isten állított e posztra! / De nem futja, látom, az időből / az újabbnemzeti eposzra. // Hullatja levelét a mandulafácska / a közelítő télben. Hervad már a liget. / Megriadt őszikék gyülekeznek a tűznél - / elégetem Összes Verseimet. Arany János
Szergejből pópa lett, / Iván tűzoltó, Nyikoláj katona. / Én meg, Alexander Sztyepanovics Petrovics, / vadakat terelő juhász. / Kukorica, kukoricajános. // Szabadság, szerelem? / Csak a pipa, meg egy pohár vodka. / Tömegsír? / Krumpliverem. // Hol nemzet sűlyed el, / magamat is elültetem. Petőfi Sándor (Barguzin)
Az én yachtomra vár a tenger. / Arra aztán várhat. / Kompország, sötét helybenjárat. / Ugocsa, non coronat. / Az étkezőkocsiban, még Európában / megittam minden boromat. / Agyamat kiverte / millenniumi hírzárlat. / Vakvágányon vesztegel az eltévedt vonat. //
Krisztus-kereszt az erdőn / megsúgta: nincs is Isten. / Uram, teremtőm! / Vitam et sanguinem! / E kietlen vidéki vérfüdőn / haldoklunk, hazám, szifiliszben. // Csupa csont és bőrkötés vagyok. / Képe(i)mről a hus lerágva. / Mi van, mai magyarok?! / Mennybe menjek vagy kuplerájba? / Alaposan berugva / közvetlen Kr. után érkezem. / Mint egy bejáratott kurva, / megnyílik nekem / a József Attila-pályaudvar / csillagokkal bevert kupolája. Ady Endre
(Végrendelet) A Baumgarten (anyja neve: Fáskertyné) -díjat, legmélyebb sajnálatomra, praehumusz nem tudom odaítélni több tiszteletre méltó leendő írótársamnak, mert úgysem fogadnák el, nevezett, s így a díj zsidó (sic!) származása miatt. Továbbá közlöm a háládatlan utókorral, hogy Az európai irodalom története című munkám függelékében, sajna, csak néhány majdani collegát tudtam megemlíteni. 'szinte Nagyrabecsüléssel: Babits Mihály
E(gy) közlemény: E Kornél nem E. Kornél.
Kosztolányi Dezső
cseperészget a bádog eressz már mama vigyél haza piheg a lump kiköltöztették itt a kilincs ami nincs kopogtatás nélkül bejöhetsz láttam a disznóölést én hitre ményszer etet ülni állni ölni szarni leguggolni nem hallod mama töröld ki a fenekem szókészlet szószéklet kiszar a méla báva tag csüng anyja szar elmén s te nem ápolónő már két ember kötöz itt szép a tavasz azonban meg kell hagyni a nyár is van akinek szebb az ősz de azért nekem legjobban a tél tetszik imitt a szenvedés belül amott kívül a magyar én meg ő szinte ember világosodik lassacskán a betegek hörögve elvonulnak alszom én is test vérzek csöndesen elmosolyodok nodehát József Attila (Országos Elmegyógyintézet)
(Levél az Írószövetséghez) Tisztelt Magyar Írószövetség! Ékezetek nélkül, sort sor alá tapogatva, / úgy írom itt a homályban a kérelmet. Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat, a bolhák / ostroma meg-megujúl, alulírott ezúton kérem felvételemet a Magyar Írószövetségbe. Indoklásul előadom, hogy nevemet magyarítottam, fölvettem a kereszt(ény)séget, ezt a mellékelt keresztlevéllel igazolom. Kérelmem kedvező elbírálását remélve, tisztelettel: Radnóti Miklós (Lager Heidenau, Zagubica fölött a hegyekben)
P. S. Elnézést kérek a kusza írásért, s hogy a papírra sárral kevert vér száradt.
(Kilépési nyilatkozat) Futroboga tamagocsi / benneüla Karayockie / pingpong / szilikonból. / Haakocsi hazazuhan / Karayockie yokozuna / lesz ő / ősszel. Weöres Sándor
Hozott szalonnával zsidótlanítást (sic!) vállal doktor Kornélia. Örkény István
Találnék én is száz okot. / De innen nem is látszotok. / A mennyből? Faszfejek! A földből. / Ha volna még egy életem, kezdeném elölről. Petri György
