Seres László: Dekóder

  • 1998. január 15.

Egotrip

Akkor hát vonjunk mérleget. Magyarország, Európa, három évvel az ezredforduló előtt: "Ön szerint a Rádió utcai családok akkor is kaptak volna lakásvásárlási támogatást, ha nem cigányok lennének?" - kérdezi a Medián a népet (in: Népszava, január 10.), és a nép kereken 70 százaléka azt mondja: nem, nem kaptak volna. 23 százalék mondja, hogy kaptak volna, 7 százalék nem tudja, talán mert nem nézett tévét, nem olvasott újságot, így nem értesült róla, hogy "pozitív diszkriminációnak" kell nevezni a tervezett (és azóta napirendről levett) kiköltöztetést, az abszolút önzetlen és nagyvonalú lakásvásárlási támogatást (= csak már menjenek!).

Akkor hát vonjunk mérleget. Magyarország, Európa, három évvel az ezredforduló előtt: "Ön szerint a Rádió utcai családok akkor is kaptak volna lakásvásárlási támogatást, ha nem cigányok lennének?" - kérdezi a Medián a népet (in: Népszava, január 10.), és a nép kereken 70 százaléka azt mondja: nem, nem kaptak volna. 23 százalék mondja, hogy kaptak volna, 7 százalék nem tudja, talán mert nem nézett tévét, nem olvasott újságot, így nem értesült róla, hogy "pozitív diszkriminációnak" kell nevezni a tervezett (és azóta napirendről levett) kiköltöztetést, az abszolút önzetlen és nagyvonalú lakásvásárlási támogatást (= csak már menjenek!).

És mivel maga a Medián sem biztos, hogy tudja, mit csinál, a Rádió utcai ügy kapcsán teszi fel azt a kérdést, hogy a jó nép úgy általában "egyetért" vagy "ellenzi a cigányok pozitív diszkriminációját". Egyébként 18 százalék egyetért, 51 százalék ellenzi, végül is mindegy, hogy a Rádió utca kapcsán kérdezzük-e meg, vagy sem, a megkérdezettek 34 százaléka kifejezetten konténerpárti.

A mérleghez tartozik az is, hogy a Rádió utcai ügytől teljesen függetlenül, azzal csak véletlen tér- és időbeli egybeesésben kvázi, tavaly december 11-én a székesfehérvári önkormányzat fegyelmivel felfüggesztette állásából a Fehérvár Televízió vezetőjét, Nagy Juditot, számviteli szabálytalanságok miatt. A számviteli szabálytalanságok már csak ilyenek, a legnagyobb romakrízis közepén jelentkeznek, amikor Nagy Judit úgy is, mint a tévé szerkesztője, vitaműsort tervezett a Rádió utcai ügyről, amelyben a polgármesteren kívül az összes érintett/sértett fél is megszólalt volna, ahogy az Európában szokás. Nagy Judit azonban határozottan úgy látja: nem a számvitel okozta a fegyelmi eljárást, hanem hogy nem engedte meg, hogy "a műsor meghívott vendégeit a város első embere válassza ki" (Népszabadság).

Megnyugodhatunk: maga a polgármester szerencsére cáfolja az ilyen rosszindulatú vádakat. A fegyelmi vizsgálatnak semmi köze a fehérvári romaügyhöz - közölte Nagy István, aki egyébként mindenhol elmondta, hogy többet nem mondhat.

Ugyanis ő a fegyelmi bizottság elnöke.

Rövid, korrekt és precíz, a jogállamiság talaján álló fegyelmi eljárásra számíthatunk Fehérváron, három évvel az ezredforduló előtt, amely eljárás során a város polgármestere elfogulatlanul, szakszerűen és igazságosan ki fogja vizsgálni, be akart-e avatkozni a város polgármestere a városi televízió munkatársainak szerkesztői autonómiájába. Illetve bocsánat, miket írok itten: természetesen nem ezt vizsgálja, hanem hogy megsértette-e Nagy Judit a számviteli fegyelmet.

Szerencsére az igazgatónő utóda is tiszta ügy: leváltására a húsz munkatársból csak tizennyolc írt alá petíciót. Orbán Zoltán posztja ugyanis összeférhetetlen, állítják, lévén hogy saját stúdiót is működtet, azonkívül szakmailag és vezetőileg alkalmatlan. Orbán azonban közölte, kinevezése óta nem irányítja a másik stúdiót, a tehetségeseknek pedig nincs félnivalójuk állásilag.

Úgyhogy márciusban nyugodt szívvel vághatunk bele az EU-integrációs tárgyalásokba.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.