Seres László: Dekóder

  • 1998. október 29.

Egotrip

"A kormány úgy próbál kommunikálni, hogy a sajtó legyen képes a maga számára egyensúlyt biztosítani. Nincsenek illúzióim. Látni, ki az, aki nem akar partneri viszonyba kerülni ezzel a politikai garnitúrával. A szellemi verőlegények folyamatosan ténykednek." Négy mondat, amely megrengeti a korábbi nyelvi világot. Ugrott az eliteknek szóló elit nyelvezet, röpült a szekértáborok közti üzengetés. Eljött végre a mi generációnk ideje. Yuppie language, let´s say,

"A kormány úgy próbál kommunikálni, hogy a sajtó legyen képes a maga számára egyensúlyt biztosítani. Nincsenek illúzióim. Látni, ki az, aki nem akar partneri viszonyba kerülni ezzel a politikai garnitúrával. A szellemi verőlegények folyamatosan ténykednek." Négy mondat, amely megrengeti a korábbi nyelvi világot. Ugrott az eliteknek szóló elit nyelvezet, röpült a szekértáborok közti üzengetés. Eljött végre a mi generációnk ideje. Yuppie language, let´s say,


MaNcs, X. évf. 44. szám, 1998. október 29.

Azt mondta Viktor a Newsweeknek pár hete, hogy we somehow speak differently, azaz a kormány valahogy másképpen beszél, mint elődei. Magyarországon a politika nyelve leragadt a múltban, a köz nem értette ezt a nyelvet, állapította meg a miniszterelnök az interjúban teljes joggal, csak a politikai elitek számára volt érthető, with secret messages from one camp to the other, az egyik tábor titkos üzeneteket nyomott át a másik tábor számára. De milyen akkor az új nyelv? The new language - the new Yuppie language, let´s say - is understandable. Az új nyelv - nevezzük yuppie-nyelvnek - érthető. It´s short and, as much as I´m able to make it, clear. Rövid, és amennyire csak tehetem, világos. Világos? Vessünk akkor egy pillantást az új, világos, szekértábormentes yuppie-nyelvre.

A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter hosszú interjút adott a Magyar Demokrata című szélsőpolgári hetilapnak. A nyilatkozat információértéke erősen a nulla felé tendál, úgyhogy fokuszáljunk csupán egyetlen bekezdésnyi nyelvi példára, az Új Érthetőség jegyében. markáns, férfiasan tökéletes nyelvezet, rövid, és amennyire csak tehetem, megpróbálom világossá tenni.

Az alapkiindulás, ugye, az, hogy a kormány megpróbál kommunikálni. Ez jó hír, az első félmondatból következik, és ezt fogadjuk is el, mert különben nem lesz understandable a második félmondat. A kormány azért és úgy kommunikál (kinek, mit?), hogy mi, a sajtó, megteremthessük önnön egyensúlyunkat. Tehát nem ők, a kormány akarják megteremteni, az paternális beavatkozás lenne, nem, ők csak úgy kommunikálnak, hogy mi magunkhoz nyúlhassunk. Ez tehát a jó hír. A rossz ezután jön: a miniszternek nincsenek illúziói. Így egy kicsit más megvilágítást kap az első mondat is, hiszen valószínűsíthető: nem sokáig fog a kormány úgy kommunikálni, hogy a sajtó "legyen képes a maga számára egyensúlyt biztosítani", ha egyszer Mr. Krokodilkönny, mellesleg Viktor első számú bizalmasa, elvesztette illúzióit velünk, sajtómunkásokkal kapcsolatban. No future.

Joggal merülhet fel megannyiunkban a kérdés, miért nincsenek Kövér miniszternek illúziói a sajtóegyensúllyal kapcsolatban. Hát hogy a bánatban lennének illúziói, ha egyszer világosan látni (l. harmadik mondat), kik nem akarnak partneri viszonyba kerülni ezzel a politikai garnitúrával. Az attitűd a napközis tanító nénik sajátja: látlak, kisfiam, és ha így folytatod, nem kapsz Túró Rudit. Mert understandable módon csak akkor van mód jó szándékú kormány-kommunikációra, akkor van sajtóegyensúly, akkor van illúziója a miniszternek, ha a sajtó partner a garnitúrájukra. A Fidesz Békepartnerségi Programban részt vevő lapokkal jóban leszünk, ha pedig a többiek nem csatlakoznak az első körben, sújtsa őket a kommunikációs vákuum - amelybe egyébként az a kormány fog beleesni, amelyik csak nyakig szervilis/talpig ellenséges sajtóban tud gondolkodni, szabadban nem. Ez a message persze így nincs kimondva, csak ott száll a mondatok fölött, from one camp to the other.

A csúcspont azonban kétségkívül a harmadikból szervesen következő negyedik mondat: "A szellemi verőlegények folyamatosan ténykednek." Fordítsuk is le Newsweekre: The intellectual beater guys are acting continuously (vagy ilyesmi). Tiszta, világos nyelvezet, sehol egy secret message, biztos mindenki érti, miről van szó. Én nem. (Hacsak nem Bayer Zsoltot fikázza, aki legutóbb leantiszemitázta az SZDSZ-t a Napi Maóban; bár ez valószínűtlen, hiszen Zsolt sem szellemi, sem verőlegény, ellenben része a garnitúrának.) Aki azonban a médiával kapcsolatban a "szellemi verőlegény" kifejezéssel nyilvánul meg, az természetesen moral insanity - de legalább rövidek a mondatai. És ezt tudni kell értékelni. We somehow speak differently.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.