Hogyha az ember miniszterelnök, és szentmise után nem ad egy-két mondatos aktuálpolitikai röpinterjút egy tévés hírműsornak (mint Viktor pár hete), akkor az a szentmise nyilván megbízható, kipróbált egyháznál zajlott, régi, áhítatorientált intézménynél, ahová az ember Boross Péter társaságában megy. De ha az ember miniszterelnök, és a millenniumhoz közeledve immár nem állam és egyház szétválasztásában, hanem "együttműködésében" látja a kor lényeges hazai kihívását, ergo pénzt is ad a hitre, a büdzsé viszont szűk, akkor előbb-utóbb teológiai értelemben is meg kell néznie, melyik egyház kóser, és mire költi az állam az egyháztámogatásra szánt pénzt, ha már költi. Ettől merőben függetlenül szigorodnak az egyházalapítás feltételei, ez derült ki a Fidesz-frakció kihelyezett frakcióülése után.
Történelmi fordulóponthoz érkezett az Orbán-kormány: február van, még e hónapban létrejön a várva várt egyensúly a gazdaságban és a médiában, és még azt is eldönti a végrehajtó hatalom, melyik firmánál lehet valaki igaz istenhívő. Mátraháza után mindenki szegény Szájer Józsefet fikázta, aki szerint az ellenzék "szellemi polgárháborúban" utazik, holott Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség és Ezüst Családi Étkészlet Minisztériumának titkárságvezetője ennél sokkal fontosabbat, történelmibbet, spirituálisabbat adott közre: ha szigorodnak az egyházalapítás feltételei, akkor jól ki lehet majd szűrni a "vallási köntösbe burkolózó destruktív csoportokat és üzleti vállalkozásokat".
Azért az jó, ha a Fidesz-anyaszentegyház kiszűri a szektákat, mert akkor most végre megtudjuk, ki a destruktív, és mi számít üzleti vállalkozásnak a hit területén. Eleve nem jöhet ugye számításba a Szcientológia Egyház nevű, nyolc napon túl gyógyuló társaság, hiszen szakmapolitikailag verhetetlen kérdőívét a Környezetvédelmi Minisztérium főilletékese hasznosítja, amikor környezetvédelmi felügyelőket toboroz (csak egy kérdés az ún. Oxford-tesztből: "Lapozgat puszta szórakozásból vasúti menetrendeket, telefonkönyveket vagy szótárakat?"). Nem lehet destruktív a református egyház sem, amely a mai napig nem határolódott el attól, hogy egy ifj. Hegedűs Lórántot adott a magyar parlamentarizmusnak és előtte a magyar nemzetiszocialista pártnak, hiszen Lórántot ugye a fél Fidesz-frakció meghallgatja és megtapsolja, amikor kicsit idegengyűlöl a maga nyögvenyelős módján, de végül is azt mondja ki, amit mindenki gondol az idegenekről.
Semjén Zsolt szerint két feltételhez kötné az állam az egyházalapítást: százéves magyarországi jelenlét vagy tízezres létszám. Világos beszéd. Csak úgy elképzelem, amint Jézus (ha akart volna egyházat alapítani) anno elballag a Római Birodalmi Egyházalapítási Hivatalba, és három példányban beadja az alapítási kérelmet. A főosztályvezető unottan fejti a keresztrejtvényt, és csak úgy odaveti: "Aztán hányan vannak maguk? Mi? Vannak már tízezren? Na és itt vannak már Galileában száz éve? Maga például még harmincnak se néz ki, fiatalember, na húzzon innen gyorsan, mielőtt államvallást csinálunk magából!"
Hogy ki dönti el, ki az igazhitű, és ki az, aki a miatyánkot csak leírja az adóalapjából, arról nem tudtunk meg többet a titkárságvezető sajtónyilatkozataiból, de az eddigi tapasztalatok alapján van rá esély, hogy Stumpf István kancelláriaminiszter kap új, isteni szerepkört. Az sem kizárt, hogy a MEH-en belül a minisztériumok mellett a történelmi egyházaknak is lesz tükörreferatúrája: lesz egy katolikus-, egy református-, egy evangélikus- és egy zsidóügyi előadó, plusz lesz egy humán erőforrás, aki a destruktív burkolózókat szűri ki - bár szerintem praktikus lenne összevonni őket egyetlen, e témára szakosodott tárca nélküli minisztériumba.
Mondjuk úgy lehetne hívni, hogy Állami Egyházügyi Hivatal.
