Titokzokni (Terített betli)

  • Földes Ádám
  • 2007. október 11.

Egotrip

Terített betli Talán a bejglivel indult el a végzetes spirál. A millenniumi tűzijátékra költött 765 millió forint felhasználásának pontos részleteiről anno annyi derült ki Stumpf István minisztertől, hogy "minden magyar állampolgárra összesen 76 forint 50 fillér plusz áfa [jutott], azaz ezeréves születésnapunkhoz mindenki egy tortaszelet árával járult hozzá".

Terített betli

Talán a bejglivel indult el a végzetes spirál. A millenniumi tűzijátékra költött 765 millió forint felhasználásának pontos részleteiről anno annyi derült ki Stumpf István minisztertől, hogy "minden magyar állampolgárra összesen 76 forint 50 fillér plusz áfa [jutott], azaz ezeréves születésnapunkhoz mindenki egy tortaszelet árával járult hozzá". Az akkori kormányzati imázsfelelős úgy vélte, a költségekről túlzottan adatszerűen beszélni illetlenség lenne - hisz azt se szokás firtatni, mennyibe kerül a karácsonyi bejgli. Noha az alkalomra még reprezentatív közvélemény-kutatás is készült, mely szerint a megkérdezettek 80 százaléka egyetértett a millennium méltó megünneplésével és a minden addiginál nagyobb ráfordítással, ez a gáláns miniszteri megközelítés valahogy nem aratott osztatlan sikert. Stumpf István pártját 2002-ben nem választották újra (az ok-okozati összefüggés részleteibe most nem bonyolódnék bele).

A következő kormány megalakulása után üstöllést úgy határozott: átláthatóvá kell tenni a közpénzek felhasználását, a köztulajdon használatát. Nem egész egy évre rá tizenkilenc törvény módosításával hatályba léptette az üvegzsebtörvényt, amelyhez hasonló súlyú nyilvánosságpárti jogalkotásra azóta sem volt példa.

Ez két igen fontos újítást vezetett be. Egyrészt a polgári törvénykönyvben kiegészítette az üzleti titok fogalmát, minek következtében arra a kérdésre, hogy "mi nem minősül üzleti titoknak?", most háromszor olyan hosszú rendelkezés válaszol, mint arra, hogy mi minősül annak. Ezek summázata: semmilyen állami pénzzel, állami tulajdonnal kapcsolatos tranzakció nem lehet üzleti titok.

Másrészt a törvényhozó az államháztartási törvényben (Áhtv.) előírta, hogy minden államháztartási pénzzel vagy ahhoz tartozó vagyonnal összefüggő beszerzésre, megrendelésre, hasznosításra vonatkozó, nettó 5 millió forint vagy afeletti szerződések típusát, tárgyát, értékét, időtartamát és a szerződő felek neveit 60 napon belül ki kell tenni az internetre. Ugyanez vonatkozik a kétszázezer forint feletti, nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési állami támogatásokra is.

Azóta az állami szervek az internetes közzétételt, ha ímmel-ámmal és a lehető legkevésbé informatív megoldásra törekedve is, de végrehajtják. (Bár azt nem tudni, hogy valóban minden szerződésük alapadatai láthatóvá válnak-e ily módon, vagy egyikről-másikról véletlenül megfeledkeznek.) Az üzleti titok szabályozását azonban 3-4 év elteltével is nehezen nyelik le.

Szeptemberben született ítélet abban az ügyben, amelyben az index.hu újságírója a magyar állam és a Hankook Tire közötti szerződésre volt kíváncsi; a kollégát a perben a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje képviselte. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) úgy érvelt, hogy ők az Áhtv. szerinti alapinformációkat közzétették, más miatt senki ne zaklassa őket: zaklassák inkább a Hankookot, elvégre ők tudják eldönteni, hogy mi sérti jogos üzleti érdekeiket, és mi nem. A GKM a per során meg is kérdezte a céget, ám az meglepő módon úgy nyilatkozott, hogy az egész szerződés titok. Szerencsére ez a remek érvelés nem jött be: a bíróság a szerződés nyilvánossága mellett döntött, mondván, hogy a kivételeket megszorítóan kell értelmezni. A főszabály a nyilvánosság, és mindenki vegye tudomásul, hogy a szerződéseket a jogi környezet tudatában kell megkötni.

A GKM rögtön bejelentette, hogy nem kíván fellebbezni, és kiadja a szerződést - de az üzleti titkokat kitakarja. Feszülten várjuk a fejleményeket. Az ítélet az egész szerződés kiadására vonatkozik, és a GKM az eljárásban nem bizonyította, hogy a szerződésben olyan adatok lennének, amelyeket a Ptk. kivon a nyilvánosság ellenőrzése alól. Ilyenek lehetnének például a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre vonatkozó részletek - ám szerfölött nehéz elképzelni, hogy egy állami kedvezményekről, támogatásokról szóló szerződés ilyen típusú információkat tartalmazzon.

A múlt héten a Manager Magazin volt újságírója által az ÁPV Zrt. ellen indított perben hirdetett jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. Ez a kolléga, Moskovits Ákos a Mátrai Erőmű és a Dunamenti Erőmű 1995-ös privatizációjának dokumentumaira lett volna kíváncsi. Ám az ÁPV Zrt. a vevők megkérdezése nélkül nem kívánta kiadni ezeket a szerződéseket, emlékeztetőket. A vevők persze beintettek - a perben a privatizációs vállalat mindazonáltal ennél cizelláltabb érveléssel próbálkozott. E szerint az ÁPV nem egy "egyéb közfeladatot ellátó szerv", hanem egy egyszerű gazdasági társaság, ezért rá nem vonatkozik az adatvédelmi törvény. Ha mégis vonatkozna, akkor viszont ne a Fővárosi Bíróság járjon el, mert nem ők minősülnek országos hatáskörű szervnek. Ha minden kötél szakad, akkor pedig azt vegye a bíróság figyelembe, hogy erre az esetre az 1995-ben hatályos jogszabályokat kell alkalmazni - márpedig akkor még sehol nem volt az üvegzsebtörvény, és a szerződő felek joggal számíthattak arra, hogy a megállapodásuk részletei titokban maradnak.

Az ÁPV Zrt. ügyében az elsőfokú bíróság úgy ítélt, hogy a szerződéskötés idején hatályos szabályokat kell alkalmazni, de az akkori szabályok alapján is nyilvánosságra kell hozni az igényelt adatokat. A másodfok viszont arra a következtetésre jutott, hogy az adatok igénylésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni, hiszen ellenkező esetben az adatvédelmi törvény megalkotása előtt keletkezett adatokat egyáltalán nem lehetne megismerni. A tábla azt is megállapította, hogy az ÁPV Zrt.-re is vonatkozik az adatvédelmi törvény, hisz a vagyonügynökség nem valami mezei gazdasági társaság: a privatizációs törvény az állami vagyon értékesítését, hasznosítását, kezelését bízza rá, tehát közfeladatot lát el. Ha az üzleti titokra akar hivatkozni, nem elég azt mondania, hogy a szerződés záradékában szerepel ez a kitétel: bizonyítania is kellett volna, hogy a visszatartott adat a törvény szerint is üzleti titok. Az ÁPV Zrt. bejelentette, hogy az ítélet ellen rendkívüli perorvoslatért a Legfelsőbb Bírósághoz fordul, ami azt jelentheti, hogy az LB döntéséig a hatályos törvények és a jogerős ítélet dacára sem teljesít.

Kóka János a Hankook-ügy ítélethirdetésének napján bejelentéssel állt elő: az információszabadság az ő mindene, és haladéktalanul intézkedést foganatosított annak érdekében, hogy a jövőben automatikusan közzétegyenek minden olyan szerződést, amely révén hasonló állami támogatást kap valamely cég (az üzleti titkokat tartalmazó passzusok nélkül). E kijelentés súlyát légiesíti némiképp, hogy a GKM több mint két hónapja az ombudsmani állásfoglalás ellenére sem adja ki azokat a milliárdos nagyságrendű szerződéseket, amelyeket a minisztérium Microsoft-termékekre kötött - mivel a kontraktusok nyilvánosságra hozatalát egy záradék úgymond megtiltja. Most, hogy az ilyesmire való hivatkozást viszont már egy bírósági ítélet tiltja, a miniszternek is könnyebb dolga lesz.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.

Demagógiára demagógia

Belátom, a politikusoknak nehezebb hallgatniuk, mint az egyszerű halandónak, mivel tőlük folyamatos reakciót vár el a választóközönségük. Különösen akkor, ha „helyzet” adódik, például amikor a kormány kellemetlen intézkedésekkel traktálja a népét. Még akkor is, ha hatalomra kerülve maguk is hasonló lépé­sek­re kényszerültek volna, pedig ilyenkor talán bölcsebb volna hallgatni.