Egotrip

Vajda Gergely: Zene hetilapra

Tömött kürt

Egotrip

A partitúrák zenei előadásmódra vonatkozó szöveges utasításainak világa csuda világ.

A partitúra, avagy vezérkönyv „többszólamú, zenekarra, kórusra, kisebb hangszeres vagy énekegyüttesre írt zeneműnek olyan kottája, amely valamennyi szólamot egymás alá helyezett, külön sorokban, egyszerre áttekinthetően tartalmazza”. A magyar nyelv értelmező szótára első kiadásának (1959–1962) meghatározása után példaként a következő szövegrészlet áll. „A híres operákat (…) előadás közben lekottázta (…), s abból a partiturából tanította be a társasága tagjainak.”

Az idézet Jókai Mór 1892-es Fejedelem és Fra Diavolójából származik. Számos, könnyen beazonosítható kortárs áthallás miatt álljon itt az elbeszélés legelejének teljes szövege. „Abban az évtizedében a jelen századnak, a melyben a letaposott fű kezdett újra kinőni, történt ez a furcsa história. (Mert a fűnek az a szokása, hogy akárhogyan tapossák, megint újra kihajt.) Egy helyen egy főúr tette azt, hogy a magyar tudományos akadémia felállítása végett, egy évi jövedelméről lemondott, s mikor azt kérdezték tőle, hogy hát maga hová lesz az­alatt? azt felelte: »majd csak eltartanak itt-amott a barátaim«. Másutt meg egy magyar operatársaság alakult, jó családokból való ifjakból és leány-asszonyokból: azok is lemondtak a jövedelmeikről, csakhogy egész életük hosszára; hanem aztán azokat is eltartották a barátaik imitt-amott. Páli volt ennek az utóbbi vállalatnak a nagymestere. Nagy muzikális ember, a ki a hires operákat ott Bécsben előadás közben a térdére tett papiron lekottázta (különben nem kapta volna meg) s abból a partiturából tanította be a társasága tagjainak, meg a vidéki muzsikusoknak.”

A szöveges zenei utasítások mint lehetséges tárcatéma egy olyan mű vezénylése (pontosabban a próbáira készülés) közben merült fel bennem, amely éppen a Jókai elbeszélésében tárgyalt korszaknak, a reformkornak a gyümölcse. Liszt Ferenc Dante-szimfóniájának (Eine Symphonie zu Dantes Divina Commedia) első vázlatai az 1837-es évek végére nyúlnak vissza. A szerző, jóllehet a teljes darabbal csak 1856-ban készült el, már 1847–1848-ban zongorázott belőle részleteket. Az eredetileg Pokol, Tisztítótűz, Paradicsom formában tervezett, Dante Isteni színjátéka ihlette művet Liszt végül két tételben – Inferno, Purgatorio – komponálta meg, a második tételhez illesztve egy női karra és zenekarra írott rövid Magnificatot (magasztalja lelkem az Urat). Nem más, mint a monumentális mű ajánlásának alanya, Richard Wagner beszélte le Lisztet arról, hogy zenébe merje önteni a Paradicsomot, és az ő tanácsa miatt volt az is, hogy a Magnificathoz kétféle befejezés készült, egy bombasztikus és egy csöndes. Wagner előremutató esztétikai és drámai érzékét bizonyítja, hogy ma már leg­inkább csak az utóbbit hallani a koncerttermekben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.