Vajda Gergely

Zene hetilapra

Idézetpingpong

Egotrip

Zenéről szóló idézeteket olvasgatni könnyed kora őszi szórakozásnak sem utolsó. Néhány óra online keresgélés után úgy pattognak a fejemben a mondatok, mint apró, fehér pingponglabdák.

Kezdésnek Pablo Casals, a világhírű 20. századi csellista, Bach szólószvitjeinek újrafelfedezője szervál: „A zene isteni módja annak, hogy gyönyörű, költői meséket mondjunk a szívnek.”

Ugyanarról a térfélről adja fel a labdát maga Johann Sebastian Bach is: „Minden zene célja, hogy Isten dicsőségét zengje, és kikapcsolódást nyújtson a lélek számára; ahol ezt nem tartják szem előtt, ott nem zene szól, csak pokoli lárma.”

Bár már alig van az asztal ezen oldalán, a híres-hírhedt osztrák kritikus és zeneesztéta, Eduard Hanslick (1825–1904) számára azért még szorítunk helyet. „A hallgató számára a zene nem csupán egyedül és kizárólag saját szépségével hat, hanem úgy is, mint a világmindenségben zajló nagy mozgások hangzó mása. A természethez fűződő mély és titkos kapcsolata révén a hangok jelentősége messze túlemelkedik önmagukon, és az emberi tehetség alkotásaiban minduntalan a végtelent is engedi éreznünk. Mivel a zene elemei: hangzás, hang, ritmus, hangerő megtalálhatók az egész univerzumban, ezért az ember a zenében az egész univerzumot találja meg újra.”

A zene tehát az univerzum rendje, lelkünket és szívünket felemelő isteni kikapcsolódás, gyönyörű, költői mese. Akad egyáltalán valaki ebben a témában, aki az asztal ellenkező oldalán mer játszani?

„Tudod, kegyetlenség, hogy a zene ilyen szépséges lehet. Megvan benne a magányosság és a fájdalom szépsége, az erőé és a szabadságé. A kiábrándulás és a soha ki nem elégülő szerelem szépsége. A természet kegyetlen és a monotónia örökké tartó szépsége.” Az angol zeneszerző óriás, Benjamin Britten szerint tehát nincs fény árnyék nélkül, és nekünk, földi halandóknak bizony a szenvedés is a világmindenség rendjének része.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.