Ha valaki utánam szól, hogy te buzi, akkor megfordulok, és azt mondom: aha, te meg hetero, és?

  • - palosm -
  • 2019. július 3.

Élet + Mód

Elítéli, amit Kövér László mondott a melegekről, de szívesen leülne vele beszélgetni. Úgy látja, a magyarok többségének szexuális kultúrája a Hahota-karikatúrák szintjén áll, de bízik a javulásban. A Budapest Pride kapcsán a kordonokról és a Pride identitáskereséséről is beszélgettünk Steiner Kristóffal.

A teljes interjú a friss Narancsban olvasható!

Magyar Narancs: Kövér László, az Országgyűlés fideszes elnöke szerint a meleg párok szándéka arra, hogy gyereket fogadhassanak örökbe, erkölcsi értelemben a pedofíliával azonos, de azt is mondta, hogy „egy normális homoszexuális nem tartja magát feltétlenül egyenrangúnak”. 37 éves vagy, tíz éve élsz Tel-Avivban, de sokat jársz Magyarországra. Hogyan érint ez a nyilatkozat?

Steiner Kristóf: Ha azt mondja valaki, hogy nem vagyok normális, akkor arra gondolok, hogy ezek szerint számára az a normális, ahogyan ő gondolkozik, ahogyan ő él – én pedig akkor kifejezetten örülök neki, hogy nem tartozom bele abba körbe, ahova ő igen. Szerinte sok-sok ezer honfitársa, sok millió európai polgártársa nem egyenrangú, hát jó, nem vagyok az a típus, aki ilyenkor az utcán követelné annak a fejét, aki ilyet mond. Persze észben kell tartanunk, hogy az ilyen állításoknak komoly ereje van, és ezeket a szavakat azért szerintem mindkét oldalról megdöbbenéssel fogadták. Az LMBTQ vagy más kisebbséghez tartozó embereket nap mint nap támadják hasonló állításokkal. Az iskolában ezt bullyingnak hívják, és általában az a megoldás, hogy értesítjük az osztályfőnököt, aki meg elküldi az agresszort iskolapszichológushoz. Sajnos a felnőttek világában nem lehet elküldeni pszichológushoz minden kegyetlenkedő, zsarnokoskodó embert. Nem az a megdöbbentő, amit mondott, hanem az, hogy ezt következmények nélkül nyugodtan mondhatta. Hozzáteszem, nem azért gondolom ezt, mert LMBTQ-ember vagyok. Ha ugyanezt mondja romákról, bevándorlókról, magyarokról, keresztényekről, az sem lenne elfogadható.

Steiner Kristóf újságíró, vegán szakács, aktivista

Steiner Kristóf újságíró, vegán szakács, aktivista

Fotó: Németh Dániel

MN: Egy nyilvános Facebook-reakcióban Kövérről azt írtad: „Master Chubby” arra hajthat, hogy „ráinduljanak a BDSM-fan, totál szub melegek”.

SK: Hiszek a humor erejében, és soha nem jelentett problémát magamat kigúnyolni. Ha valaki utánam szól, hogy te buzi, akkor megfordulok, és azt mondom: aha, te meg hetero, és? Még egy ennyire agresszív támadáson, kicsavart értékrenden és abszurd hatalmi erőfitogtatáson is lehet egy jót nevetni. Persze tudom, hogy a politikai közegben ez véresen komoly.

MN: Úgy tűnik, Magyarországon politikailag nincs negatív következménye az LMBTQ-emberek nyilvános megbélyegzésének.

SK: Az ilyenfajta megbélyegzés, gyűlöletbeszéd és bujtogatás előbb-utóbb elfogadhatatlanná válik. Öt évet sem adok neki, és Kövér László efféle nyilatkozataitól maga a Fidesz fog elhatárolódni. A Jobbik politikai története jó példa arra, hogy globális ébredezés zajlik, a radikalizmusnak lazulnia kell, ha a main­­st­reamben akar maradni."

A teljes interjúban szóba kerül még a vegánizmus, a Hahota buborékmellű karikatúrái által megalapozott magyar szexuális kultúra, a budapesti Pride identitáskeresése, valamint az, hogy beleállna Steiner Kristóf egy azonos neműek házasodási jogáról szóló kampányba. Vegye a bátorságot, vegye a Narancsot!

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.