A virginiai tömeggyilkosság újból ráirányíthatja a figyelmet egy különös emberfajtára, amely saját frusztrációit csak jelentős vérfürdő árán képes enyhíteni. Nem árt aggódni: a típus időről időre újratermelődik.
A fogyatékosok körülményeit modellező "játszótér" 2004-ben sikerrel mutatkozott be a Millenárison (Vak a poharat, Magyar Narancs, 2004. október 28.), s azóta sok helyen megismerhették az Ability Parkot. Egy évig ismét a "régi helyszínen", de nagyobb területen, a Jövő Házában talált otthonra az immár több alkalmazottat foglalkoztató közhasznú társaság.
Az egyetlen magyar intézmény, amely komplex módon foglalkozik volt állami gondozott hajléktalan fiatalokkal. Munkatársuk, Tinó Krisztina nemrégiben elnyerte a Pannon Példakép Alapítvány díját. Hogy mégse legyen felhőtlen az öröm, nappali ellátójuk hamarosan költözésre kényszerül.
Asztal, monitor és szakkönyvekkel telezsúfolt könyvespolc egy kuckónyi helyiségben. Az Örs vezér terén vagyunk, egy lakótelepi szalagház földszinti lakásában. Itt rendezkedett be a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (Manyszi), amely tavaly januárban nyílt, és ingyenes nyelvi gyorssegélyt kínál bárkinek, aki megerősítést vagy tanácsot szeretne valamilyen nyelvhelyességi kérdésben.
Ha a hazai internetszolgáltatók ügyfélszolgálatai közül a nagyok célja a 24 órás ügyelet, a kicsiknél munkaidőn kívül már az is jó, ha bekapcsol az üzenetrögzítő.
Stockholmban építészként végzett, de nem házakat épít. Három éve itthonról győzködi a világot arról, hogy a tér és a technológia viszonya megannyi új távlatot rejt, csak szabadjára kell engedni az elmét. Elektronikus, multimediális műtárgyakat, akciókat készít és tervez, hogy a gépek humanizálják végre az emberiséget. A cyber-dada iránt az ipar is érdeklődik.
Nem éppen bevett szokás fantázianévvel jelölni egy magát kicsit is komolyan vevő múzeumot, így aztán ellentmondásos előérzetekkel haladunk dél-délkelet felé Székesfehérváron túl, a Sárvíz mentén. Az Aranyponty Halászati Múzeumba tartunk.
Huszonhét éve annak, hogy Farkas Bertalan kiléphetett az űrbe, s most megint egy magyar néz szembe az űr végtelen sötétjével - ráadásul őt is az oroszok vitték magukkal.
Olyan manővert is tudnak, amit a világon senki más, pedig alig akad támogatójuk. A két fiatal magyar pilóta önerőből, egyik napról a másikra robbant be az egyik leglátványosabb és legőrültebb extrém sport, az akrobatikus siklóernyőzés nemzetközi élvonalába.
A térhatású képek nézegetéséhez Pesten Calderoni kínálta a sztereoszkópokat a legnagyobb választékban - folytathatnánk, ha nem is varratmentesen előző, miskolci kalandozásunkat. És ha a napóleoni háborúk után Pestre szakadt talján mellett szóba hozzuk a 19. század vége egyik, szenvedéllyel fotografáló világutazóját, Hopp Ferencet, máris az újabb múzeumi körjárat kezdőpontján állunk.