Élet + Mód

Öt arany még kudarc, tíz arany már bravúr. Az istenek ajándékát már rég aranyakban, érmekben, pontokban méri a világ. A magyar olimpiai csapattal szembeni elvárások évtizedek óta változatlanok: 6-8 arany, legalább 20 érem, 10-15. hely a nemzetek közötti nem hivatalos ponttáblázaton. Ez utóbbit mindenki a saját szempontjai szerint nézi: az amerikaiak azt, hogy elsõk-e, az oroszok azt, hogy elsõk-e (legalább az utódállamokkal együtt számolva), a franciák azt, hogy megelõzik-e a briteket, mi azt, hogy megelõzzük-e a románokat, az osztrákok meg azt, hogy egyáltalán rajta vannak-e.

Élményekben gazdagon, talpig mocskosan, erõsen intoxikált állapotban térhettek haza idén is a Sziget lelkes látogatói, magyarok és külföldiek, továbbá azon be nem határolható fajtájú egyedek, akik fejükön torz totemista szokásként kis plüssállatokat hordtak a fesztivál szûkre szabott egy hete alatt.

Idén minden eddiginél több, szám szerint száztizenkilenc civil szervezet volt a Szigeten. Pályázat útján juthattak ki, az infrastruktúrát a Sziget-menedzsment, a programok költségeit õk állták.

A Sziget sarkában lévõ In-Kal Bázison nagy tömeg várakozik, hatalmas emberek, itt a minõséget centikben, kilókban mérik, az asztalnál három vezetõ. Éppen a debreceni, kamikazénak nevezett egységet osztják be munkára, záporoznak a kérdések, mekkora kell? középkategóriás? õ jó lesz? - mutat rá egy kétméteres illetõre a csoportvezetõ, mire halk kuncogás, nagyobb nincs? Van. Közben megérkezik ifj. Lasz György is, a cég vezetõje, végignéz csapatán, egy embert elküld borotválkozni, a másikkal fülbevalóját veteti ki, szépnek kell lenni - velünk nincs is gond. Közben mi is felvesszük a hivatalos kártyáinkat, a szép fehér pólót, egyesek a követelményeknek megfelelõen betûrik. Sokan várunk a munka felvételére, elvileg mind egyetemisták, fõiskolások, nyelveket beszélõk.

Olimpiai album volt már nyilván rengeteg, jó ideje minden soros verseny elõtt egy szekérderéknyi: tuti befutó a könyvkiadóknak, kitölteni az ötkarikás suspence napjait. De ez most nem egy a sok közül, igazi gyöngyszem inkább.

A vízi rendõrök csak látszatra élnek lazább életet, a szolgálat itt is éppolyan lassan telik, mint a parton. A Kopaszi-gát bejáratánál, az Arago-birodalom legújabb szerzeményének (lásd: Láb az ajtórésben, Magyar Narancs, 2004. május 13.) határán az idõs portás elárvult kaput védelmez, a kerítést rég szanálták körülötte. A kerthelyiségeket beszántották, közel-távol csak a dunai vízi rendészet fõvárosi õrsparancsnokságának épülete áll. A jóképû vidéki téeszirodát idézõ faház elõtt viharvert házõrzõ bóklászik, a folyosón cirill betûs folyamtérkép lóg a falon. A Csepel és a Római-part között szolgálatot teljesítõ két fiatal járõr motorcsónakjáról tíz éve még floridai nyugdíjasok pecázhattak.

A szakmai gyakorlat majd minden felsõoktatási képzésen kötelezõ, végtére is felbecsülhetetlen jelentõségû, hogy a diákok élesben próbálják ki magukat, vagy legalább valamennyire érzékeljék, mit kezdhetnek majd a diplomájukkal. Ám az érdemi eredményekhez a hallgatói motiváció sokszor kevésnek bizonyul.

A múlt hét végén immár kilencedik alkalommal rendezték meg Apostagon a Ladik Fesztivált, a hazai keresztény rock egyik legjelentõsebbnek tartott seregszemléjét.

Manapság egyre több szó esik a környezetvédelemrõl: kisfilmek reklámozzák a szelektív hulladékgyûjtést, az általános és középiskolákban megjelentek a környezettudatosságra okító tankönyvcsomagok, az újságok internetes kiadásai zöldoldalakat listáznak a menüjükbe.

A Somló-hegy lábánál elterülõ 5300 lakosú kisváros tipikus példája lehetne annak a helynek, amit a bedekkerek "ékszerdoboz"-nak neveznek. Festõi környezet, istenáldotta bor, majd' ezeréves történelem. Devecser mégsem látnivalói miatt vált turistacélponttá.

A szexualitás mindenkit igazán érdeklõ kérdésében jónak láttuk egy hivatásoshoz fordulni.

"Elsõ fogyasztásakor furcsa ûrt érzett a hasában, amirõl azt gondolta, hogy mély lélegzetvételekkel kitöltheti. Hirtelen azonban az a kísérteties érzése támadt, hogy pénisze minden egyes lélegzetvétellel egyre inkább visszahúzódik a hasába. Segítségért kiáltott. Barátai fél órára betették egy tóba, amíg úgy nem érezte, hogy nemi szerve ismét normális."

A késõ ókor változó szellemi világa címen futó nyári egyetem nyilvános elõadás-sorozatának csütörtöki darabja az elõadó méltatásával indul. Averil Cameron professzor - megtudhatjuk - nagy munkabírású, jeles tudós: tanít, kutat, könyveket ír, adminisztratív feladatokban is kiváló teljesítményt nyújt.

Az elmúlt hetekben kisebb médiavisszhangot váltott ki egy új, magát ortodox szálasistának valló csoport felbukkanása. (Lásd: Hungarista plakátok, Népszabadság, 2004. június 23.) Vezetõjük az ELTE hallgatója, akit több fórumon máris nagy múltú filozófusként és vallástörténészként tartanak számon; sokoldalú tudományos kutatásait állítása szerint mindig is a nemzetiszocialista eszmének rendelte alá.