Elõadás-kritika: A pátriárka bosszúja (Averil Cameron: Irodalmi kultúra Justinianus korában )

  • - andróczy -
  • 2004. július 29.

Tudomány

A késõ ókor változó szellemi világa címen futó nyári egyetem nyilvános elõadás-sorozatának csütörtöki darabja az elõadó méltatásával indul. Averil Cameron professzor - megtudhatjuk - nagy munkabírású, jeles tudós: tanít, kutat, könyveket ír, adminisztratív feladatokban is kiváló teljesítményt nyújt.

A késõ ókor változó szellemi világa címen futó nyári egyetem nyilvános elõadás-sorozatának csütörtöki darabja az elõadó méltatásával indul. Averil Cameron professzor - megtudhatjuk - nagy munkabírású, jeles tudós: tanít, kutat, könyveket ír, adminisztratív feladatokban is kiváló teljesítményt nyújt.

Ezután az oxfordi Keeble College igazgatója bemelegítésként Justinianus tevékenységét ismerteti. A középiskolai tanulmányainkból ismerõs figura a hatodik században volt keletrómai császár. Visszahódítja Észak-Afrikát a vandáloktól, így Afrika provincia székhelyével, Karthágóval együtt visszakerül keletrómai fennhatóság alá. A perzsáknak a Szasszanida Birodalom elleni akciója közepes sikerrel jár, elveszett birodalmi területeket csatol vissza ebben a küzdelemben. Itáliát visszafoglalja a gótoktól, harcol az avarok és a hunok ellen is. Justinianus az utolsó nagy római császár, fáradhatatlanul munkálkodik a birodalom újraélesztésén. Hosszú uralkodása a birodalmon belül a nyugalom korszaka. Gyõzedelmes hadjáratai mellett az építészet is kedves hobbija, nevét többek közt a Hagia Sophia felépítése kapcsán szokás ismerni. ' kodifikáltatja a római jogot, és elrendeli tankönyvszerû összefoglalását is. Mi is

nagyon unatkozunk

Az athéni Akadémia bezárásáról szóló fejtegetés kicsit feldobja hangulatunkat, élvezettel képzeljük el, ahogy kiseprûzik a sok filoszt. A pogány könyvek elpusztításáról és a pogány rítusok elleni küzdelemrõl sajnos csak röviden értesülünk, de megtudjuk, hogy a császár maga is írt teológiai értekezéseket, valamint õ hívta össze az 553-as V. konstantinápolyi egyetemes zsinatot. És mégis, a pátriárka által elítélve, nem ortodoxként halt meg.

A késõ antik és bizánci történelem jeles szakértõje a császár munkásságát kimerítvén a kor ismertetésére tér át. Mint kiderül, a birodalom - elsõsorban a Közel-Kelet - hihetetlenül magas városi kultúrájának záró periódusánál járunk. Az elõadó igencsak izgalmasnak találja a 6. századot, lévén, hogy a római késõ antik tradíció és a bizánci kultúra találkozott épp. Ilyen kulturális ínyencfalatok közepette vajon miért kezdünk kókadozni? Legközelebb a demokratizáció szóra eszmélünk - végre egy kellemesen ismerõs fogalom. Az elõadó felteszi a kérdést: vajon a késõ ókori kultúra a magasan képzett rétegeknek szólt-e, vagy elérhetõ volt a tömegek számára is? A válasz valószínûleg az elõbbit sugallja, majd felbukkan bizonyos Michael Roberts neve, aki állítólag amellett érvel, hogy a kor ízlése a fragmentáció felé tendált. A kontextualizáció kifejezésre újra felkapjuk a fejünket, végre az irodalomról is szó esik. Kiderül: a probléma az, hogy nagyon retorikus, bonyolult, barokkos szövegek születtek akkoriban, rengeteg teológiával fûszerezve, s ezeket a modern kor embere nemigen érti. A fõ kérdés pedig, hogy akkor milyen módszerrel elemezzük ezeket a szövevényes, sok tekintetben rejtélyes, komplex írásmûveket. Cameron professzor elmondása szerint korábban a mûfaji sajátosságok elvét alkalmazta kutatásaiban, ma ehelyett inkább a korra jellemzõ speciális mentalitás és nyelv elvét használná.

Az elõadó roppant szimpatikus, avatatlan szemlélõ is érzékeli: baromira otthon van a témájában. A maga száraz és akadémikus módján még élvezni is látszik, amit csinál. Akárhogy is: felvillanyozódunk, amikor negyven perc után közli: ez egy rövid elõadás lesz, s hamarosan befejezi mondandóját. Annál is inkább, mert ekkor már teljesen képtelenek vagyunk koncentrálni.

Feladtuk

Az elõadás végére sem érezzük a kor hangulatát, hogy hol a kérdésfeltevés, és miért fontos ez az egész? Nem áll össze a kép. Hiteles szakértõ forrásunk szerint egyébként az elõadás teljesen korrekt volt, csak némiképp ezoterikus, így a beavatatlan fül nem tudta értékelni. Valóban nem, bár megjegyzendõ, hogy a kurzus célközönsége elvileg hasonló hallószervvel rendelkezett volna. A bezsúfolódott közép- és ókortudós-palánták közt körülnézve elvétve bár, de láttunk lelkes, érdeklõdõ arcokat is.

- andróczy -

CEU, Nádor u. 9., mûemlék épület, Gellner elõadóterem, július 22., 17.30-18.30

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.