Marad a meleg idő, és ennek nem fognak örülni a mezőgazdaságban

Élet + Mód

Mezőgazdasági szempontból kifejezetten káros, hogy még nem ütött be a szokásos januári zimankó.

Bár január eleje szokott a statisztikák szerint az év leghidegebb időszaka lenni, 2023 tavaszias idővel és melegrekordokkal kezdődött, és komolyabb lehűlés a következő 8-10 napban sem várható. Márpedig a túl enyhe idő az évnek ebben az időszakában kifejezetten káros mezőgazdasági szempontból - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön közölt agrometeorológiai elemzésében.

A közlemény szerint a múlt hét időjárása az enyhe időről és a melegrekordokról szólt Magyarországon, a hőmérséklet csúcsértéke délnyugaton több napon is 15 Celsius-fok fölé emelkedett, és többször is megdőltek napi melegrekordok. Számottevő talajfagy eddig a télen nem volt az országban, csak a fölső néhány centiméteres réteg fagyott meg átmenetileg néhány kevésbé felhős éjszakán.

A csapadékmennyiséget tekintve most nagyobb probléma nincs,  de felhívták a figyelmet: a tartósan enyhe idő nem tesz jót a növényeknek, megzavarja a vegetációs ciklust, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkulnak.  

A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes, délnyugaton ugyanis egyes korán virágzó csonthéjasok nedvkeringése már beindult, fagyokra lenne szükség ahhoz, hogy ez a folyamat lelassuljon, leálljon. Délnyugaton már megkezdődött a mogyoró virágzása, északkeleten ez a növény még nyugalomban van.

 Közölték azt is, hogy továbbre is marad az enyhe idő, a jövő hét közepéig a hőmérséklet a déli órákban délnyugaton jellemzően 10 fok fölé emelkedik majd, északkeleten azonban csak 5 fok körül marad. Az éjszakák is nagy területen fagymentesnek ígérkeznek. Keddtől érkezik átmenetileg hidegebb levegő fölénk, így szerdán reggelre már nagy területen várható fagy.

Emellett a jövő hét elején jelentős csapadék valószínű, a hét közepéig sokfelé várható 10-20 milliméter eső. A talaj tehát tovább nedvesedhet ebben az időszakban, délnyugaton pedig pótlódik az elmúlt napokban elpárolgott mennyiség.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.