Mississippi kormányzója aláírta a szívdobbanás törvényt

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. március 21.

Élet + Mód

Az Egyesült Államok egyik legszigorúbb abortusztörvénye lépett életbe.

Az amerikai Mississippi állam republikánus kormányzója, Phil Bryant csütörtökön aláírta az abortusz szigorításáról szóló törvényt. Ezzel az Egyesült Államok egyik legszigorúbb abortusztörvénye lépett életbe.

A törvény értelmében tilos és büntetendő mesterséges terhesség-megszakítást végezni a magzat első szívdobbanásának ideje után, amelyet általában a terhesség hatodik hetében regisztrálnak. A törvényt ezért is nevezték el Mississippiben "szívdobbanás törvénynek".

Attól az orvostól, aki a magzat első szívdobbanása után is abortuszt hajt végre, bevonják a működési engedélyét. A törvény ugyanakkor lehetővé teszi a terhesség hatodik hete utáni abortuszt abban az esetben, ha az anya élete, vagy életfunkcióinak egy része veszélyben van.

A mississippi törvényhozás mindkét háza elutasította azokat a kezdeményezéseket, amelyek az abortusz engedélyezését szorgalmazták nemi erőszak vagy vérfertőzés után bekövetkezett terhességek esetében.

A törvény aláírásának ünnepsége után Bryant kormányzó azt mondta újságíróknak, hogy nem érdekli, ha különböző civil szervezetek pert indítanak. Mint fogalmazott: ezek a szervezetek "nem tisztelik az élet szentségét, harcolni fogunk ellenük, megéri a küzdelem".

Hillary Schneller, a Reproduktív Jogok Központja nevű szervezet jogásza rögtön a törvény aláírása után kiadott közleményében azt hangoztatta: a törvényhozók "elszántan meg akarják fosztani a mississippieket az abortusz jogától, és teszik ezt a nők egészségének kárára és az adófizetők pénzéből. Schneller alkotmányellenesnek minősítette a törvényhozók döntését, de nem közölte, hogy szervezete indít-e pert az ügyben.

Hasonló törvényt írt alá Kentucky kormányzója, a szintén republikánus Matt Bevin március 14-én. Életbe léptetését azonban - miután egy civil szervezet azonnal megtámadta - egy szövetségi bíró átmeneti időre felfüggesztette.

De szigorításokra készülnek Georgia és Tennessee államokban is.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.