Jelképeink

  • Kálmán C. György
  • 2012. június 6.

Első változat

Olvasom, hogy az új büntető törvénykönyvről (Btk.) szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok közül „a bizottságokban támogatták a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és Gyüre Csaba javaslatát, amely a nemzeti jelkép megsértésének tényállásába Magyarország himnusza, zászlaja és címere mellé beemeli a Szent Koronát is. Eszerint aki nagy nyilvánosság előtt ezeket a jelképeket sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” „Nem támogatták viszont a jobbikos Korondi Miklós ezzel kapcsolatos előterjesztését, amely a címer elemeire, »a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mezőre«, az »arany koronás, hármas halomra« és a »kettős keresztre« is kiterjesztette volna ezt a védelmet”.

Na, ezen kicsit elméláztam.

Először is, csekély a képzelőerőm, így bár nem tartom kizártnak, hogy létrejöjjön a „jelképeket sértő vagy lealacsonyító kifejezés” használatának tényállása, de meglehetősen életszerűtlennek tartom. Üdvös volna, ha legalább a törvény mellékleteként a jogalkotó felsorolna néhány példát, hogy ugyan mi számítana ennek. „Pisi, kaki, áldd meg a magyart” – ez az volna? Vagy csak énekelve? Vagy ez csak Istent sérti? És ha – mint szoktuk – duhaj szilveszteréjeken a Hullapelyhes vagy a Megismerni a kanászt nótájára daloljuk Kölcsey szövegét? „Pirosfehérzöld, pfuj, de utálom” – ez megfelelő cselekmény volna, ami kimeríti a tényállás megvalósítását? Egyáltalán: hogyan lehet sérteni vagy lealacsonyítani a fent nevezett objektumokat? Úgy szeretném tudni, hogy még véletlenül se kövessek el efféle rút vétséget.

Másodszor: figyeljünk fel arra, micsoda páratlan szabadságot ad a törvényjavaslat, hiszen mostantól bátran mondhatjuk, hogy „kifordul a gyomrom a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mezőtől”, vagy hogy „tűnjön már a francba az aranykoronás, hármas halom”. De még csúnyábbakat is mondhatunk, akár a kettős keresztre is. Pusztán arra kell fokozott figyelmet fordítanunk, hogy ki ne szaladjon a szánkon – ami pedig oly gyakori –, hogy „a kirelejzomát a szemkoronának”, vagy „úgy utálom én azt a koronát, mint a kukoricagölödint”, és így tovább. Amúgy viszont szabadságunk korlátlan, és viharos, őszi éjszakákon vad képzeletjátékokba foghatunk akár (csak nagy nyilvánosság előtt ki ne mondjuk!), miféle más módokon tudnánk, akarnánk meggyalázni.

A mi Országgyűlésünk (s a Jobbikot a keblére ölelő két kormánypárt) őrködik nemzeti jelképeink felett, megvédi őket a gaz ármánykodóktól; nincs jobb dolga.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.