Séta és csónak

  • Kálmán C. György
  • 2016. szeptember 23.

Első változat

Bicske polgármesetere elmondta, miért lehetetlen együttélni a migránsokkal. De ha a brüsszeli hatalom mégis a nyakunkba ülteti őket, van megoldás.

Nem lehet tagadni, hogy őrületes kulturális különbségek vannak a keresztény, európai és a muszlim migráns emberek között. Nehéz ezeket áthidalni, kiegyenlíteni, a kultúrák normális egymás mellett élését – ha ne adj’ isten, úgy alakul – biztosítani.

Rendkívül nehéz olyanokkal együtt élni, akik más tempóban és általában is más módon gyalogolnak, ahogyan mi. Ezt vette észre Bicske polgármestere, aki rámutatott: „Az utcán, ahogy járunk, ezek az emberek egyszer csak mögénk érkeznek. Sokkal nagyobb lendülettel közlekednek, mint mi. … Amikor egy ilyen csoport utolér Bicskén egy sétáló párt, mindenki megijed. És szerintem bármelyikünk, ha hirtelen körbeveszi őket 15-20 ember. És abban a pillanatban, amikor utolérték őket, a lendületet nem viszik tovább, hanem átveszik azt a lendületet, amivel mi sétálunk az utcán.”

Hallatlan.

Az európai (és ezen belül bicskei) ember nyugodtan, egyenletes tempóban megy. Olyan nincs, hogy csak úgy szíre-szóra nekiiramodik, aztán meg váratlanul lelassít. A séta – az európai (és ezen belül bicskei) emberek számára – egyenletes, nyugodt tempójú járást jelent, nem kerülünk hirtelen mások mögé, igyekszünk nem utolérni senkit.

Magyar emberek példamutató sétája Bicskén

Magyar emberek példamutató sétája Bicskén

Fotó: MTI

Vagy ott van a tengerbe ugrás.

Bicske polgármestere okkal értetlenkedik, hogy hogyan csinálják ezek a migránsok. „Biztosan nagyon sokan láttak olyan képkockákat a híradásokban, hogy hogyan ugrálnak ki ezek az emberek a csónakokból, amikor partot érnek. Honnét tudják, hogy ott már szárazföld van a lábuk alatt, amikor közelednek a szárazföld felé? És hogyan tolják azokat a csónakokat? Biztos, hogy valahol ezt megtanulták, hogy hol ugorhatnak ki, ahol csak addig ér a víz. Illetve ezek fiatal, húsz-harminc év körüli férfiak elsősorban.”

Tegyük hozzá, hogy Bicske tengerben szegény, így a bicskei emberek tapasztalatai a partot érés fortélyairól meglehetősen korlátozottak – de joggal feltételezheti, hogy agyafúrt, a keresztény kultúrával szemben ellenséges elemek (migránssimogatók!) kitanítják a fiatal férfiakat a csónakból kiugrálás bűnös üzelmeire.

Ezt az európai (és ezen belül bicskei) ember sosem fogja megérteni.

Gyanúsak ezek!

Gyanúsak ezek!

Fotó: MTI

Ha tehát a brüsszeli elnyomó hatalom mégis úgy dönt – a magyar emberek határozott, mi több: hősies kiállása ellenére –, hogy márpedig Bicskére kell telepíteni 234,3 db migránsot, azonnali hatállyal, a cigánysegélyek terhére –, akkor valahogyan kezelni kell ezt a helyzetet. Humánusan, a morális erkölcs és keresztényi szeretet nevében. Amíg ez az áldatlan állapot – ideiglenesen, remélhetőleg legfeljebb a következő EU-választásokig – fennáll.

Bicskei önkéntesek vállalkozhatnának arra, hogy heti egy-két alkalommal sétatanfolyamokat tartanak a város nyakára ültetett migránsoknak. Ehhez nyelvtudás sem kell – egyszerűen megmutatnák, hogyan kell egyenletesen, normális tempóban, a lendületet visszafogva, a megfelelő távolságot betartva menni az utcán. Nyugodtan sétálni, sem rohanni, sem hirtelen leállni. Az európai (ezen belül bicskei) embernek ez a vérében van, nem okoz neki semmi nehézséget, és meg is tudja bárkinek mutatni – türelmesen, segítő jó szándékkal.

Cserében a migránsok egy erre kialakított helyszínen megmutathatnák a csónakról való vízbe ugrás, a vízből kilábalás, a csónaktolás minden csínját-bínját, hiszen ez olyan titkos tudás, amely (tudjuk, honnan) a sajátjukká vált. „Ez a kultúra, ez mélyről jön, bennük van.”

Csak így lehet. Megértéssel, segítőkészséggel. Ha mégis ránk küldik őket.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.