Szentbeszéd

  • Kálmán C. György
  • 2015. január 17.

Első változat

Volnának azért előnyei, ha a vallásgyalázási és a közösségi szimbólumok védelméről szóló törvényeket meghoznák. Előttünk a nyugalom és a szabadság birodalma.

Azért volnának előnyei ennek a vallásgyalázási (meg a közösségi szimbólumokat védő) törvénynek.

Ne tessenek mindenben a korlátozást, a szabad véleménynyilvánítás elleni támadást, erőszakoskodást látni. Ugyan. Fogjuk fel az egészet másként, mint ami bővíti a jogokat és lehetőségeket, mint ami alkalmat ad arra, hogy a fölösleges zaklatástól, kellemetlenkedéstől, magán- és közszféráinkba történő illetéktelen behatolástól megszabaduljunk. Ha – végre! – volnának ilyen törvények, minden egyszerűbb volna, és szabadságunk csak kiteljesedhetne.

Akinek bármi kicsi hatalma van is, olykor nehezen tudja ezt érvényre juttatni a szemtelen, tolakodó emberekkel szemben – nincs meg a megfelelő hivatkozási alapja, nem tud kézenfekvő, nyilvánvaló tényekre hivatkozni. Bemegy például egy ilyen személy az ügyfélszolgálatra, elintézni valami csip-csup ügyet, és ha ez röpke másfél óra alatt sem sikerül neki, Isten nevét a szájára veszi. Az ügyintéző máris ráhívhatja a pandúrokat, nem zavarog tovább a kellemetlen alak, a probléma megoldást nyerend. Vagy mondjuk a tanár nénit idegesíti a nebuló táskájának a színe (vagy a cipője, haja, beszédmódja) – nem fog nehézségeket okozni a közösségi szimbólumok kimeríthetetlen tárházában ráakadni arra az elemre, amelyet a gyermek felelőtlenül megsértett. (Jó, kiskorú, de a szülők megnézhetik magukat.) Vagy a biztonsági őrt idegesíti, hogy valaki azon a területen téblábol, ami az ő felügyeletére van bízva, sőt még fényképezni-videózni sem átall – nyugodtan hivatkozzon arra, hogy megszentelt területről van szó, itt vallásgyakorlás folyik (legyen bár udvar, park, lépcsőház, tetőterasz, kinek mi köze hozzá). A betolakodó jobb, ha rögtön eltakarodik, a feljelentés elmaradhat.

false

Csak egy kis felkészülésre van szükség – mikor hivatkozzunk a Himnuszra, a koronára, valamelyik felekezetre. És most csak kisebb hatalmakat hoztam föl példaként, a rendőr, a tűzoltó vagy az adóhivatal számára a lehetőségek beláthatatlanok. Nagyobb mozgástér, rend és nyugalom.

Hogy mást ne mondjak, ezek az én rendszertelenül közzétett kicsiny szózataim bízvást nevezhetők afféle prédikációknak. Ahogyan minden egyházi személy, aki hetente (vagy még gyakrabban) a gyülekezete előtt szónokol, gyakran aktuális témákról, vagy az éppen arra a napra kiválasztott (vagy előírt) szövegről, erre alaposan felkészül, esetleg le is írja, hatást akar kiváltani, és közössége tetszését elérni (és üdvösségét elősegíteni) – tekinthető publicistának. Tehát rossz szót ne halljak, ki-ki jól vigyázzon, hogyan minősít, mosolyt ne lássak.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.