Ibolya

  • Kálmán C. György
  • 2015. január 20.

Első változat

Óvatosan kell bánni a hasonlatokkal, metaforákkal. Oda vihetnek, ahová eszünk ágában sincs menni.

Aligha tudnánk kommunikálni metaforák nélkül.

Használjuk is őket nap mint nap – a hétköznapi életben is minduntalan efféle jelöletlen hasonlatokkal élünk; azt mondjuk a buszról, hogy vánszorog, a pénztárosnőt tyúknak nevezzük, kedves politikusunkat hajnali, szivárványos harmatnak. Gyakran bele sem gondolunk, hogy milyen irányba viszi a gondolkodásunkat egy-egy metafora – vagyis vinné, ha komolyan elméláznánk rajta.

false

Ezeken a hasábokon többször említettem már a metaforát (pontosan tízszer írtam róla, ha a keresőnek hinni lehet); gyakran találtam úgy, hogy érdemes mögé tekinteni, hogy honnan ered, hogyan használjuk, és hová vezet. Ha ugyanis kimondjuk vagy leírjuk, rögtön beindul az értelem megsokszorozódása. Mondok egy példát. Mari nagyon védi csintalan gyermekeit, mindent eltűr nekik, és nem hagy beleszólást abba, hogy hogyan kellene nevelnie őket. Ekkor azt mondjuk: „Mari egy anyatigris.” Igen ám, de a tigris nemcsak arról nevezetes, hogy védi a kölykeit, hanem vérengző fenevad is, erős is, szép, arányos testalkata van, és így tovább – tehát Marira óhatatlanul ezek a tulajdonságai is rávetülnek. Ha Mari történetesen filigrán, halk szavú, vegetáriánus hölgy, akkor a metafora – bármilyen találó lehet is egy bizonyos tekintetben – rögtön mosolyra készteti a hallgatót.

Vagy ott van a fordított eset: ha valakit görénynek hívunk, az a visszataszító bűzt és a ragadozó természetet juttatja az eszünkbe – holott a görény selymes bundájú, kecses, ügyes és szeretetre méltó állat, de hogy erre gondoltunk valójában, arról aligha tudnánk egy szembesítéskor meggyőzni azt, akire mondtuk.

Aztán ott van például az ibolya. Ezt a kis virágot jellemzi, hogy kék (vagy lila), hogy kicsi, hogy illata van – és azt szokás mondani róla, hogy szerény (ami nehezen volna racionálisan védhető, mert egy pitypang, orchidea vagy tölgy sem nevezhető nagyképűnek – egyáltalán, ebben a dimenzióban a flóra nemigen helyezhető el). Mármost jól teszi-e valaki, akár egy miniszterelnök, hogy éppen ezt a virágot használja metaforaként? Amikor a szerénységről beszél? Hogy az ő kormánya olyan szerény volna, mint az ibolya?

A metafora továbbgondolásának veszélyei annyira evidensek, hogy már a kisgyerekek is hamar rájönnek. Volt még az alsó tagozatban egy osztálytársam, aki rendszeresen azzal vágott vissza a sértésekre, hogy „le vagy ibolyázva”' – ahol ez a furcsa szóképzés az ibolya illatára, vagyis, általánosabban, szagára (és nyilván nem jellegzetes színére vagy állítólagos szerénységére) utalt. Sőt: ugyancsak az alsó tagozatban terjedt az a tréfás emlékkönyvbeírás, miszerint

Légy szerény, mint a kis ibolya,
Melyet sötétben is elárul illata.

Hát, hogy ennek a kormánynak szaga van, azt sokan így gondoljuk. A színéről nincs elképzelésünk. A szerénység… No igen. Kezdjük azon, hogy szerény-e, aki ezt magáról állítja?

Figyelmébe ajánljuk

A kis pénzrablás

  • - ts -

Gyakorlatilag másodpercre ugyanakkor járunk Németország történelmében, mint a Good bye, Lenin! hősei. Az ország még két részben van, de a fal már ledőlt, a tegnap még oly zord határőrök már csak az üstöküket vakargatják, s nézik, hogyan suhannak el a Barkasok.

Papírpapság

Tradíció és haladás – a művészetektől a politikáig évszázadok óta ez a kettő harcol egymással, miközben a békésebb időszakokban jinként és jangként egészíthetik ki a másikat.

Becsap

  • Kiss Annamária

Irtó hangosan, ajtócsapkodással és kiabálással kezdődik a Budaörsi Latinovits Színházban tíz éve színpadra állított, most pedig a Vígszínházra hangszerelt Liliomfi-előadás. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezte, és Szigligeti Ede nyomán Vecsei H. Miklós írta a szövegkönyvet és a dalszövegeket.

Keserédes felelősség

A szülővé váló női művészek munkásságába rendszerint valamilyen módon beépül az anyaság témája. Ezt a műkritikusok és a kollégák rendszerint egyfajta kitérőnek tekintik, ami után a művész visszatérhet az „igazi” művészethez.

Egy tipikus NER-karrier

Magyar Péter fent említett sajtótájékoztatója után egy eddig viszonylag ismeretlen informatikai vállalkozó, Vertán György is a reflektorfénybe került, mivel Magyar azt állította, hogy volt felesége, Varga Judit, illetve volt barátnője, Vogel Evelin Vertántól kap „apanázst”, az egyik átutalással, a másik készpénzben. Mindez azért zajlik így, mert az üzletember Kubatov Gábor barátja.

A kezükben robbanhat föl

Egészen elképesztő, mi zajlik itt vasárnap délután óta, amikor Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz manipulált, részben mesterséges intelligencia segítségével előállított hangfelvételekkel lejáratókampányt indít ellene.

„Sorok kígyóznak”

A színházi rendezés mellett foglalkozik képzőművészettel, irodalommal, filmkészítéssel. A kijivi alkotó egészen 2013-ig sokszor dolgozott magyarországi színházakban rendezőként és – főképp Vidnyánszky Attila rendezéseiben – díszlettervezőként. Aztán visszatért hazájába, a háború kitörése is ott érte. Az ukrajnai színházi állapotokról kérdeztük.

Mindent a 25-re

Az Orbán-kormány továbbra is töretlen lelkesedéssel várja az új amerikai kormányzat hivatalba lépését. Pedig ez nemigen fogja segíteni a 2025-ös magyar költségvetés kulcsfontosságú sarokszámainak teljesülését.