Kis Péntek

  • ételhordó
  • 2015. január 9.

Ételhordó

Kellemes találkozás az eperhabos citromtortával.

A Retek utcában, a Mammuttal szemben egymásba érnek a vendéglátóhelyek. Pékségtől a pinceborozóig, a mennyiség diadalát évtizedek óta hirdető Szent Jupáttól a leghülyébb névvel illetett Bor You-ig színpompás a felhozatal, úgyhogy a 12. sz. ház (szó szerint) alatti étteremre tényleg csak véletlenül lehet rátalálni. A cégér láttán esetleg Robinson Crusoe óvodai kalandjai ugranak be, ám a portál kiképezése közelebbi múltba repít. A pince üvegezett bejárata a benne lévő futófénnyel és művirágokkal a nyolcvanas-kilencvenes évek maszek kötödéit idézi (trikotázs, ha emlékszik még valaki e szóra), úgyhogy igen csalódottak vagyunk, hogy lemenetelkor nem látunk szép, színes kardigánokat.

false

Odabent valamivel korszerűbb a felállás, ám a domináns szürke burkolat miatt szintén egy régen látott ismerős, az ételbár ugrik be. Kedd délután van, a személyzetet leszámítva egy teremtett lélek sincs, sőt a Class FM-re hangolt rádiónak köszönhetően folytatódhat az időutazás… Dramaturgiai csúcspontként pedig épp akkor csendül fel a Last Christmas, amikor leadjuk a rendelést a szimpatikus pincér­fiúnak.

Örömmel állapítjuk meg, hogy ilyen mentás zöldborsókrémlevest (680 Ft) valószínűleg nem kaptunk volna 1992-ben. Noha a borsó kicsit sem szezonális, a tejszínnel kavart habos cucc friss érzetet kelt. Ugyanígy dicséret illeti a gulyáslevest (950 Ft). Az évszaknak megfelelően sűrű, kellemesen ízesített, bolondság is lenne csípős paprikával tönkretenni. Már csak azért is, mert ritkán eszünk ilyen kiváló marhahúst.

Nem vetítenek a bécsi szelettel (1980 Ft) sem. Bevallják, hogy pulykából van, óriás pulykabécsinek hívják, és akkora, mint egy frizbi. Persze ettől még nem dobunk hátast, de még attól sem, hogy tisztességesen megcsinálták, viszont ha hozzátesszük a vele járó rokfortos jégsalátát, illetve az ár/érték arányt, akkor valóban jó választásnak tűnik.

Mint ahogy az eperhabos citromtorta (850 Ft) is. Nem a szokásos vajas rettenet, a tésztája sokkal frissebb és omlósabb a megszokottnál. Az eperhab talán lehetne kissé szerényebb, de ki lehet kerülni.

Mindent összeadva a Kis Péntek jó kis meglepetés egy borús hétköznapon, de azért a rádiót halkabbra vehetnék.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.