| ||
Itt a tavasz, ismét bevették a turisták Buda várát, ötpercenként bor-, sajt-, pálinkafesztiválokat rendeznek, az árak az égben, a közönség a sárga földön. Most sem értjük, hogyan kezdődött a pokoljárás, de a siklóból már nem lehet menet közben kiszállni. Szerencsére odafent mindig akad egy-két kis sikátor, ahol nem hömpölyög a tömeg, de amikor hirtelen a Bécsi kapu kontúrjait fedezzük fel vakító ellenfényben, a dal ugyanaz marad: "Merre tovább, melyik úton?" Inkább a Moszkva tér felé, és milyen jól tesszük! Alig pár lépésre a kaputól, immár a Vízivárosban, a Várfok és Ostrom utca torkolatánál váratlan cégtábla: "Riso Ristorante & Terrace". Nem éltünk hiába.
A korábban Bonfini kertként futó létesítmény - neve alapján - még megpróbált a várhoz csapódni, de hamar rájöttek, hogy evvel nem sokra mennek. 2011 volt a fordulat éve, azóta semmi idegenforgalmas népbutítás, a Riso egyszerű olasz étterem, várfalra, levéltárra néző fantasztikus teraszszal. És ettől kezdve felőlünk akár vackot is hozhatnának, hiszen a napsütés, a pazar kilátás sok mindent képes bearanyozni. Szerencsére a bazsalikomos paradicsomleves parmezánnal (980 Ft) a legridegebb novemberben is állná a sarat. Narancssárga gyönyörűség, akár a naplemente Nápolyban, inkább olasz, mint olaszos, de lassan kifogyunk a dicsérő szavakból. Pedig kell néhány a rizottónak (2690 Ft) is. Olyan, akár a gyöngy, a spenótos-fokhagymás kevercs is csodálatos, kár hogy a "feltét", az ún. serpenyős lazac már nem dob rajta semmit. Legközelebb bivalymozzarellával kérjük, az olcsóbb is (2390 Ft).
Az ördög csirke rozmaringos burgonyával, házi gyümölcskompóttal (2590 Ft) természetesen csipős, de amúgy semmi különös... Annyit jegyzünk meg, hogy a köret jól kiegészíti. Legközelebb inkább a tésztákat, pizzát próbáljuk ki, mert biztosan lesz legközelebb. Annyit még: a créme brulée (1090 Ft) nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Túlzottan puhány volt. Összeesett.
