Finomító kantin

  • ételhordó
  • 2015. január 30.

Ételhordó

Street food burgerszagban.

A magyar közétkeztetésben a „street food” éve volt a tavalyi. Aki evvel vitába száll, és mást hoz ki menőbbnek, menjen a Kereskedelmi és Vendéglátó-

ipari Múzeumba teremőrnek! Csakhogy a street food valójában nem is street food, inkább arról van szó, hogy e névmágia nyomán burgerezők tömege nyílt. Ha rosszmájúak akarunk lenni, mondhatnánk azt is, hogy a burger korunk brassóija: megfelelő fűszerezéssel mindent el lehet adni burgerként.

false

Nos, mostani helyünk is ezt a zsákbamacskát árulja, de legalább nem romkocsmák ölelik. Budán van, a Széna téri távolsági buszvégállomás közelében, a Varsányi Irén utcában, és miként a régi henteseknél, itt is a kirakatban megy a fogyasztás. A névválasztás telitalálat lehetne, hiszen a „küldetést” hívatott kifejezni – csakhogy a finomító szavunkra olyan erőteljesen ült rá a vegyipar, hogy abból még molnár vagy napraforgó-préselő sem tudna étvágygerjesztő hangulatot teremteni. Mi több, előhozza belőlünk mindazt, amivel kezdtünk, a  street fooddal kapcsolatos előítéleteinket. Belépéskor sokkal inkább az „olajfaló”, „olajütő” szavak kavarognak bennünk, nem az, amit az ajánlóban olvastunk: „Gyorsan és vidáman, friss alapanyagokból készítjük a friss leveseket, burgereket, szendvicseket és salátákat. Bármilyen rövid is legyen az ebédidőd, itt gyorsan FRISS ebédhez jutsz, amit szívesen becsomagolunk neked elvitelre is. És nálunk a vacsora sem olyan, mint a kutyáé, minden munkanapon elérhető.” Nos, lehet, hogy másnak gerjedelmet és ihletet jelent a mindent betöltő burgerszag, de talán nem ártana kidolgozni egy B tervet. A többit aláírjuk.

Kérni a pultnál kell, a rendelés felvétele tényleg jól megy, a cuccok gyorsan elkészülnek, és az árakkal sincsenek annyira elszállva, mint a Kazinczy–Király környékén. A tejszínes zellérkrémleves (590 Ft) szinte gyógyászati értékű most, inf­luenzajárvány idején, a Cézár saláta (990 Ft) üdítő az ilyenkor szokásos rongyokhoz képest, amiket szintén salátának neveznek. Kétféle hamburgert próbálunk ki, a simát (990 Ft) és a bárányosat (1290 Ft), nincs okunk panaszra: kellemes pogácsák, jó fűszerezés, kiváló zsemle, észrevehető különbség a kétféle hús között. Akarhatnánk többet?

Desszert csak egy van, egy igen sajátos császármorzsa (490 Ft). Ribizlilekvárral („raguval”) bonyolították, papírpohárba tálalták, túl édes. Apropó, papírpohár! A levest is ilyenbe kaptuk, a salátát dobozban, a burgert papírtálcán. És csak műanyag eszcájgjuk van. Oké, hogy street food meg minden, de házon belül talán lehetnének rendhagyóbbak.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.