Gottier

  • ételhordó
  • 2017. február 24.

Ételhordó

false

Csupán egy kávét akartunk meginni a Gellért térnél, beestünk hát az Orlay utca sarkán a Gottier caféba (Bartók Béla út 9.). Már kívülről is roppant alkalmasnak tűnt, bent pedig végképp egyértelművé vált, hogy jó helyre jöttünk. Kellemesen régimódi berendezés, pompás illatok, a helyiséget uraló üvegpultban jóképű sütemények. „A csészék, a kannák melegen tartva, a szendvicsek frissen készítve, a felszolgáló kisasszonyok tettre készen állnak az újabb terítéshez.” Ezt már később, a honlapjukon olvastuk – túlzó, de jól visszaadja azt a hangulatot, amit az első pillanattól éreztünk. Ráadásul az árlapon nemcsak kávékat, teákat, süteményeket, szeszesitalokat, de „rendes ételeket” is találni, amiket kétféle levessel együtt lehet rendelni 2000 forint alatti árakon. Nem is kértünk kávét.

A gulyáslevesből a húst dicsérnénk, a többi a turistamenük átlagát hozza. Az ún. provanszi hagymalevesben viszont a bazsalikom minden ízt elnyom, még a hagymáét és a mellé adott sajtos pirítósét is. A fish and chipsben (1490 Ft) a hal átlagos, a panír fáradt, viszont a sült krumpli emlékezetes. A húsos lasagne (1590 Ft) előre gyártottnak tűnik, és száraz is az egész. E nem túlzottan erős mezőnyben a lecsót (1290 Ft) tekintjük abszolút nyertesnek. De nem panaszkodunk. Igaz, hogy Gottierban az ételek másodlagosak, mégis sokkal jobb egy ilyen szolgáltatás, mint a hasonló helyeken hasonló céllal tartott melegszendvics és mirelit pizza páros. Ami pedig a lényeget illeti: a gesztenyés-meggyes torta (650 Ft) és a csokis-málnás „paleo-sütemény” (690 Ft) a legjobb cukrászdák kínálatát idézi, szóval sajnáljuk az elmaradt kávét.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.