A hetvenes-nyolcvanas évek híres-hírhedt helyeit tisztán őrzi emlékezetünk, de az 1990–2000-eseknél már nagy a zavar. Az lehet a legegyszerűbb magyarázat, hogy míg a korábbiak évtizedeken át szolgálták (vagy alázták a porba) a hazai vendéglátóipart, az újabbaknak nem volt ilyen hosszú kifutásuk. Jó példa erre a Nautilus étterem a Váci utca 72. szám alatt, ami nem is olyan régen még akkora szám volt a fővárosi vendéglátásban, hogy Nemo kapitány sem talált rá szavakat. Legalábbis azon források alapján, amit az internet mélyéről kellett kibányásznunk, mi ugyanis semmire nem emlékeztünk belőle. Mi több, úgy ereszkedtünk le ebbe a Váci utcai – immár La Botte névre hallgató – üzlethelyiségbe, mint a pokol legmélyebb bugyrába. Afféle mazochizmusból, hiszen közismert, hogy a környék vendéglátására leginkább a becsapott turisták jajveszékelése a jellemző. Csak egyetlen dolog volt, ami a hely mellett szólt: az étlappal hadonászó csalimadár hiánya, bár egy pillanatra átfutott rajtunk, hogy pont ez a dupla csavar lehet a trükk.
Kedd délután egyetlen vendég sem koptatta a székeket, a kiszolgálás mégsem volt unott. Azért az étlap magyar és olasz fejezetei közül inkább a hely nevéhez jobban passzolót részesítettük előnyben. És milyen jól tettük! Ha a bruschetta friss paradicsommal (1400 Ft) és a paradicsomleves (850 Ft) csupán „meggyőző”, akkor a fekete ravioli lazaccal töltve, sáfrányos kagylómártással (2800 Ft) maga a győzelem. A szokatlan külsejű tészta és a nagyszerű hozzávalók egysége annak ellenére is a nyári tengerpartot idézi, hogy a színük alapján inkább egy szenespincét szavaznánk meg neki. Ugyancsak a tengerpartot juttatta eszünkbe a grillezett tengeri sügérfilé (3200 Ft), ami nálunk egyből az év hala lett. Puha volt és citromos. Úgy tűnt, csak sóval és vajjal dolgozta meg a szakács, ahogy azt a „rendes” halakkal szokás. Fontos kiegészítés, hogy a vajas spenót (900 Ft) köret is kiváló ötletnek bizonyult. És a végén sem panaszkodhattunk, a tiramisu (1300 Ft) sem volt az a súlyos krémbomba, amit általában ilyen névvel tálalnak. Édesség, de nem érezni benne semmi cukrot.
A gyanús környék ellenére a La Bottéban nemhogy nem csalódtunk, inkább elájultunk tőle. Legközelebb jöhet a magyar étlap!
