| ||
Rend és tisztaság, tonnányi díszburkolat, terasz terasz hátán, barátságos kiszolgálás. Székesfehérvár belvárosa ugyanolyan klassz hely, mint a többi magyar megyeközpont, de miért merészkednénk a sétálóutcán túl? Mindenhol csak lakótelepeket látunk, esetleg ún. logisztikai központokat, amelyek egykor a magyar ipar dicsőségét hirdető gyárak voltak. Ez már egyáltalán nem olyan barátságos, csakhogy a többség nem műemlék házakban vagy sétálóutcákban lakik, és nem is jár turistáskodni saját belvárosába. Mindez azért érdekes, mert a fehérvári Olíva bisztró olyan környéken található, ahová nem nagyon járnak idegenek. Papíron talán Székesfehérvár belvárosának számít a Palotai út 58., de csak átlagos családi házak és négyemeletes házgyáriak színesítik a környezetet. Egy közepes méretű szupermarket az igazodási pont, mögötte áll a vendéglátóhely, egykor talán orvosi rendelő vagy ügyfélszolgálati iroda lehetett, mert még így, kicsinosítva, olajzöldre festve is az ugrik be elsőnek. De itt abba is hagyhatjuk a retrózást, hiszen egyértelmű, hogy az Olíva imázsát, arculatát kitalálták, utána tisztességesen berendezték és dekorálták, ami egy szimpla „faloda” esetében teljesen felesleges lett volna. Így viszont simán át lehetne hordani az egészet nemhogy Fehérvár belvárosába, de Pestre, a Liszt Ferenc térre is.
Noha az étlapon elsősorban a pizzák és a burgerek játszanak, találhatunk itt „rendes” ételeket is, a névhez illően főleg olaszos dolgokat. A bazsalikomos paradicsomleves (570 Ft) sűrű, akár egy főzelék, ami a kisebbik baj. Sokkal nagyobb, hogy a bazsalikom helyett szinte kizárólag a hagymát érezni, de olyan intenzitással, ami még a rászórt sajtot is elnyomja. Az erdeigomba-leves rozmaringgal (570 Ft) már sokkal jobb, és nemcsak azért, mert kevésbé sűrű, és van benne rozmaring.
A hazai gyakorlattól eltérően a scampi spagettin (1890 Ft) nemcsak mutatóban van egy darab rákocska. Rendesen telepakolták a tésztát, és a fokhagymás szósz is jót tett neki. Jól sikerült a csirkemell caprese bivalymozzarellával és pestóval is (1750 Ft) – a saláta magában is ötcsillagos, de azért örvendetes, hogy a csirkét is tisztességesen elkészítették. Egyedül a pestóval volt bajunk, mintha kihagyták volna belőle az ízeket.
Az olaszozás ellensúlyozására somlói galuskával (650 Ft) zárunk, ami ugyan hozza az átlagot, azonban teljesen lenullázza azt a könnyedséget, amit a paradicsomlevest leszámítva addig éreztünk.
