Mazel Tov

  • ételhordó
  • 2014. december 7.

Ételhordó

Flódniból van a kerítés a romkocsmában? Az Ételhordó utánajárt.

Van abban valami egészen bizarr, ahogy a fővárosi idegenforgalmat gettózással, zsidózással próbálják vonzóvá tenni. Nem lenne egy rossz szavunk, ha Magyarország valóban olyan lenne, mint amit az efféle reklámok sugallnak, a tolerancia, a nagyvonalúság terepe, de azért szívesen megismerkednénk legalább egyvalakivel, aki tényleg ezt gondolja…

false

A világért sem akarunk beleszólni a VII. kerületi bedekker-készítők és vendéglátóhely-tulajdonosok imázsalakító tevékenységébe, ám a fenti keserűséget mégsem tudtuk magunkba fojtani a legújabb romkocsmahivatal láttán. „A Mazel Tov annyit tesz, »Jó szerencsét!«, viszont a legtöbben a szórakozással, a közös evéssel, a zsidó kultúrával és a kikapcsolódással is összekapcsolják a kifejezést. Az Akácfa utca 47. szám alatt nyíló helynek pedig ez így egyszerre a lényege” – olvassuk a nyáron nyílt hely beharangozójában, nem csoda, hogy azt várjuk, hogy minimum flódniból van a kerítés, ropog a pászka, dübörög a Klezmatics, és legalább egy hegedűs van a háztetőn.

Ehhez képest se sólet, se maceszgombóc, „biztonsági” dzsessz szól a kelleténél egy pálcikával hangosabban, viszont elalélunk a berendezés láttán. Noha az Akácfa 47. tényleg egy romhalmaz, sikerült elegánssá varázsolni, befedték, megvilágították a ház udvarát, de közben a fákat megkímélték. Az egésznek valamiféle indusztriál melegedő jellege lett – az úri népeknek; véletlenül se gondoljunk fagyoskodó éjjeliőrre, rakodómunkásra stb. De szokásos zsidó kajára se. A választék leginkább a közel-keleti büfék kínálatát idézi, pita, humusz, kebab, a felszolgálás viszont egy jobb szállodában is elmenne.

Tapastállal (1290 Ft) indítunk, a humuszból, olívabogyóból, pitából és tabuléból (mentás-paradicsomos-uborkás bulgur) álló kóstoló minden várakozásunkat felülmúlja, azt is megkockáztatnánk, hogy ebben a műfajban ilyen jót nem ettünk idehaza. De akkor mit mondjunk a hariráról (1290 Ft)? Marokkói gulyáslevesnek mondják, krumpli helyett lencse meg csicseriborsó van benne, és persze marhalábszár. Valamivel sűrűbb az „igazi” gulyásnál, viszont sokkal könnyedebb. A mentás-korianderes marhakebabról (2190 Ft) is a legjobbakat írhatjuk, bár a hús leginkább a csevapra emlékeztet, és nem csak a bélszínroló fomája miatt. De a lényeg a fűszerezés!

Desszertnek kipróbáljuk a semolinát (400 Ft) is, amit grízből készült mézes-mandulás süteménynek írnak le. Tulajdonképpen baklava light, vagyis baklava, ám mellőzték belőle az émelyítő ragacsot. Ennél nagyobb szívességet nem is tehetnének.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.