Mazel Tov

  • ételhordó
  • 2014. december 7.

Ételhordó

Flódniból van a kerítés a romkocsmában? Az Ételhordó utánajárt.

Van abban valami egészen bizarr, ahogy a fővárosi idegenforgalmat gettózással, zsidózással próbálják vonzóvá tenni. Nem lenne egy rossz szavunk, ha Magyarország valóban olyan lenne, mint amit az efféle reklámok sugallnak, a tolerancia, a nagyvonalúság terepe, de azért szívesen megismerkednénk legalább egyvalakivel, aki tényleg ezt gondolja…

false

A világért sem akarunk beleszólni a VII. kerületi bedekker-készítők és vendéglátóhely-tulajdonosok imázsalakító tevékenységébe, ám a fenti keserűséget mégsem tudtuk magunkba fojtani a legújabb romkocsmahivatal láttán. „A Mazel Tov annyit tesz, »Jó szerencsét!«, viszont a legtöbben a szórakozással, a közös evéssel, a zsidó kultúrával és a kikapcsolódással is összekapcsolják a kifejezést. Az Akácfa utca 47. szám alatt nyíló helynek pedig ez így egyszerre a lényege” – olvassuk a nyáron nyílt hely beharangozójában, nem csoda, hogy azt várjuk, hogy minimum flódniból van a kerítés, ropog a pászka, dübörög a Klezmatics, és legalább egy hegedűs van a háztetőn.

Ehhez képest se sólet, se maceszgombóc, „biztonsági” dzsessz szól a kelleténél egy pálcikával hangosabban, viszont elalélunk a berendezés láttán. Noha az Akácfa 47. tényleg egy romhalmaz, sikerült elegánssá varázsolni, befedték, megvilágították a ház udvarát, de közben a fákat megkímélték. Az egésznek valamiféle indusztriál melegedő jellege lett – az úri népeknek; véletlenül se gondoljunk fagyoskodó éjjeliőrre, rakodómunkásra stb. De szokásos zsidó kajára se. A választék leginkább a közel-keleti büfék kínálatát idézi, pita, humusz, kebab, a felszolgálás viszont egy jobb szállodában is elmenne.

Tapastállal (1290 Ft) indítunk, a humuszból, olívabogyóból, pitából és tabuléból (mentás-paradicsomos-uborkás bulgur) álló kóstoló minden várakozásunkat felülmúlja, azt is megkockáztatnánk, hogy ebben a műfajban ilyen jót nem ettünk idehaza. De akkor mit mondjunk a hariráról (1290 Ft)? Marokkói gulyáslevesnek mondják, krumpli helyett lencse meg csicseriborsó van benne, és persze marhalábszár. Valamivel sűrűbb az „igazi” gulyásnál, viszont sokkal könnyedebb. A mentás-korianderes marhakebabról (2190 Ft) is a legjobbakat írhatjuk, bár a hús leginkább a csevapra emlékeztet, és nem csak a bélszínroló fomája miatt. De a lényeg a fűszerezés!

Desszertnek kipróbáljuk a semolinát (400 Ft) is, amit grízből készült mézes-mandulás süteménynek írnak le. Tulajdonképpen baklava light, vagyis baklava, ám mellőzték belőle az émelyítő ragacsot. Ennél nagyobb szívességet nem is tehetnének.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.