Egymilliárd forintos beruházás keretében bővítették a Rudas fürdőt, zöld utat engedve olyan – korábban elképzelhetetlen – huncutságoknak, mint az élményfürdőzés és a wellness. Az épületben a felújítás óta étterem is működik, külön bejárattal, az első emeleten. Először nem is tudjuk eldönteni, hogy a modern berendezésű, színes fényekkel megbolondított vendéglátóhelyet a fürdő részének vagy önálló egységnek gondoljuk. Mert az kétségtelen, hogy a vendégek között nem látunk senkit, aki frottírköntöst, netán csak fecskét és strandpapucsot viselne, ám a belépésünkkor észlelt, a lépcsőházat belengő fertőtlenítőszag nem a legjobb indítás.
| ||
Pedig felesleges az aggodalom. Odafent már nincs nyomuk a kellemetlen szagoknak, felkészült, már-már feszengően udvarias személyzet teszi a dolgát. A választék szerény, de nagyon gusztusos. Legalábbis az étlapon. Bevezetőnek a fűszeres krémek ízelítőjét (1550 Ft) választjuk, a padlizsán, kecskesajt, csicseriborsó, juhtúró, saláta kombináció friss és kellemes, de bármelyik wellnessbüfében mérnek hasonlót. Ám míg ott általában pirítóst adnak hozzá, itt ún. török kenyeret, ami valójában olyan, mint a magyar, vagyis sokféle. A miénk valahol félúton van a pizza meg az indiai naan között, de kit érdekel, ha egyszer sokkal jobban feldobja tálunkat holmi toastnál. A póréhagymás csicseriborsó-levesnek (950 Ft) is van valamiféle törökös mellékíze, és ezt egyáltalán nem bánjuk, amit pedig rakott padlizsánként (1980 Ft) mérnek, az maga a csoda. A paradicsomos, marhahúsos cucc mintha a muszaka meg a bolognai mártás nászából született volna, ennek ellenére annyira lágy és könnyű, hogy el sem hisszük, hogy valódi padlizsánnal dolgoztak. Sajnos a grillezett lazac teljesen íztelen (2750 Ft), és bár a köretként hozzáadott spenótos lencsesaláta egészen klassz, mennyivel olcsóbban megússzuk, ha csak azt választottuk volna! Viszont a vaníliafagylalttal kiegészített szuflét, az ún. csokoládévulkánt (1150 Ft) akkor is hiba lett volna kihagyni, ha ezzel lőttek a wellnessprogramnak.
