étel, hordó

Paulaner sörház

  • ételhordó
  • 2017. június 4.

Ételhordó

A sok budapesti pláza között a MOM Park a legszomorúbb, ha arra gondolunk, hogy egy világhírű gyár főépületét takarították el a kedvéért, ráadásul még a nevét (Magyar Optikai Művek) is ellopták. Azért kívánkozik ez ide, mert bármiben lefogadnánk, hogy az idejárók javának – legalábbis a 40 alattiaknak – lövése sincs arról, hogy mit takar a névadó három betű.

Jó, akkor kezdjük újra az egészet: a sok budapesti pláza között a MOM Park az egyik legmenőbb. Itt nincs akkora népvándorlás, nagyobbak az üzletek, és kevesebb a népbüfé. Legismertebb éttermi egysége, a Paulaner pedig rászolgált a sörház elnevezésre. Olyan nagy, hogy ha kihordanák az asztalokat, simán tarthatnának itt magyar bajnoki focimeccset, közönséggel együtt is. Jó oka van ennek: hétköznap, ebédidőben alig találunk asztalt, bár valószínű, hogy ez a menüztetésnek is köszönhető.

Az asztaloktól a legapróbb fali díszig minden berendezési tárgy a müncheni példaképeket idézi, ezért is különös, hogy az étlapon az elvárt bajor, illetve jellegzetesen hazai fogások mellett olyan orosz dolgok is vannak, mint a borscs (1490 Ft), a pelmenyi (1890 Ft) és a Napóleon torta (1090 Ft).

Láthatóan zavarban voltak az előétel mennyiségével. A grillezett kecskesajt fenyőmagos sült céklával, balzsamos édesköménnyel (2990 Ft) túl sok ahhoz, hogy csak felkorbácsolja az étvágyat, főételnek viszont kevés. Az biztos, hogy igyekeztek, mégis olyan semmilyen lett szegény. A marhahúslevest (1290 Ft) átlagosnak mondanánk, átlagon felüli hússal, kár, hogy májgombóccal kértük. A legnagyobb élvezetet a nürnbergi kolbászkák (2290 Ft) jelenthetnék. A hat „babywurst” tökéletes, ahogy az édeskés mustár és a szúrós torma is. A párolt káposzta sajnos jellegtelen, viszont a bajor perec (390 Ft) százszor jobb, mint bármilyen kenyér. A szilvalekváros, mákos gőzgombóc (1590 Ft) is nagyszerű lenne, ha a lekvárral kevesebbet spórolnának.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.