étel, hordó

HelloHal

  • ételhordó
  • 2017. május 27.

Ételhordó

Úgy tíz évvel ezelőtt a Ráday utca volt a budapestiek „éttermi negyede”, mindenki azzal jött, hogy ott vannak a legjobb helyek, ott a legnagyobb a pörgés. Már akkor is túlzásnak tűnt ez, pedig még egyedi színfoltnak számított. De hiába nyílt meg éppen itt 2010-ben az első magyar Michelin-csillagos étterem, a Costes, körülbelül ugyanekkor elkezdődött a hátramenet is: sorra nyíltak a lehúzók, az idegenvezető-vesztegetők, ma pedig néhány régi egységet leszámítva alig látunk mást, mint „goulash tourist menüt” kínáló jellegtelen teraszokat.

Ehhez képest valóságos csoda, hogy a Török Pál utca sarkán, ahol régebben valami salátázós vitaminbüfé működött, egy olyan új hely nyílt, ami egyértelmű szembefordulást mutat a fennálló renddel: mintha be lennének tiltva a kalocsai minták, a töltött paprikákról és szürke marhákról készült naiv festmények. Noha a névről elsőre a híres Cseh Tamás-dal (Helló halál, öreg haverom) ugrik be, meg kell hagyni, nem olyan rossz választás ez egy halétteremnek.

Ígéretekből nincs hiány. „Meglepő újításokat” és szálkamentességet hirdetnek, de annak sokkal jobban örülünk, hogy a látványkonyha és a galéria ellenére sincsenek szagok, ami a hazai példák ismeretében hatalmas teljesítmény. A meglepő újítások közt a halgírosztálat (2490 Ft) és halgulyást szúrjuk ki (1990 Ft), de kezdésnek inkább egy kis adag harcsahalászlét (1790 Ft) kérünk. Az alaplé tökéletes, a belevaló, már-már patyolattisztaságú filék ellen sem emelhetünk kifogást, de végig olyan érzésünk van, mintha a kettő elkülönülne egymástól. (Különösebben nem zavart, hogy kizárólag barna kenyeret kaptunk mellé, de nem vennénk rá mérget, hogy mindenki hasonlóan gondolkodik.)

Viszont a töltött pisztrángtekercsre (3490 Ft) semmi rosszat nem mondhatunk, ráadásul maximálisan illik rá a meglepő újítás formula. A kívül ropogós, belül szinte elolvadó halroládokat spenóttal töltötték meg. Mindez a hozzávaló ún. halászlémártással a lehető legjobb kombinációnak tűnik, nem kell sóért, citromért nyúlni, a halnak valóban íze van, ráadásul a steakburgonya köret sem az a rémség, amit általában steakburgonya köretnek szoktak nevezni.

A meglepő újítások terén ott még nem tartanak, hogy az édesség is halból legyen, így marad a hideg epres túrógombóc (940 Ft), amire – más túrógombócokkal ellentétben – tökéletesen illik az, hogy desszert. Cukrászdában volna a helye.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Megbillenve

Eddig csak a fideszes médiagépezet és a kormányzati, állami propaganda folytatott lélektani hadviselést (is) Magyar Péter ellen, ám jó ideje működik ez már visszafele is – úgy tűnik, nem is hatástalanul.

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.