étel, hordó

Perfetto

  • ételhordó
  • 2017. június 11.

Ételhordó

„Belső tere a múlt század első felének kávéházi hangulatát idézi, gyönyörű fatüzelésű kandallójával és valódi kínai vázájával” – így ajánlották korábban a Bajcsy-Zsilinszky út és a Paulay Ede utca sarkán álló Művészinas éttermet. A konyháját is dicsérték, a kiszolgálást is, de akkor vált csak valóban közismertté, amikor kiderült, hogy Portik Tamás volt a tulajdonosa, sőt általában az egyik hátsó asztalnál intézte üzleti ügyeit. Tárgyalásán meg is jegyezte az egyik tanú: „Mindig igényes voltál a környezetedre, szeretted csinosítgatni az éttermet is.”

Mindez ma már történelem. A Művészinas-tábla helyett Perfetto Italian Kitchen feliratot olvasunk a nagy üvegtábla fölött. Se függöny, se redőny, már járókelőként eldönthetjük, hogy van-e kedvünk betérni ide kirakati dekorációnak. „Éttermünk olasz fast casual, azaz nyugodt hangulatú, de mégis gyors kiszolgálást biztosít vendégeinek” – hirdetik, és odabent elsőre nehéz is eldönteni, hogy van-e egyáltalán kiszolgálás; a helyiség nagy része nemcsak látványkonyha, de még az alapanyagok, például a nyers tészták is szemrevételezhetők. Mégsem a pultnál kell kérni, sőt a felszolgálás kifejezetten „éttermi”, elegáns, udvarias. Természetesen a pizza- és pastaválaszték a leghangsúlyosabb, illetve a grillezett vonulat (hal, marha, bárány), jelentős felárral.

Előételnek gorgonzolával, parmezánnal és karamellizált dióval megbolondított grillezett körtét kérünk (1990 Ft), ami kissé túlárazott, de nemcsak érdekes, tényleg élvezetes is. A paradicsomleves (990 Ft) azt az átlagot hozza, amit mostanában a vállalható olasz étteremben szokás. A margherita pizzáról (1690 Ft) is ugyanezt mondhatnánk, ha a tésztája mindenütt ropogós lenne. A rávalókkal nincs semmi baj, azzal már inkább, hogy belül annyira átázott a tészta, hogy szinte szivacsossá vált. A carbonara spagetti (2390 Ft) viszont ötcsillagos. Noha az étlapon a hozzávalók között szerepel az istentagadással felérő tejszín, valamit nagyon jól csinálhatnak, mert egyáltalán nem érezni, hogy tettek volna bele. A profiterolról (1190 Ft) nem mondhatunk ennyi jót. Szerencsésebb lenne somlói galuskának hívni.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.