étel, hordó

Perfetto

  • ételhordó
  • 2017. június 11.

Ételhordó

„Belső tere a múlt század első felének kávéházi hangulatát idézi, gyönyörű fatüzelésű kandallójával és valódi kínai vázájával” – így ajánlották korábban a Bajcsy-Zsilinszky út és a Paulay Ede utca sarkán álló Művészinas éttermet. A konyháját is dicsérték, a kiszolgálást is, de akkor vált csak valóban közismertté, amikor kiderült, hogy Portik Tamás volt a tulajdonosa, sőt általában az egyik hátsó asztalnál intézte üzleti ügyeit. Tárgyalásán meg is jegyezte az egyik tanú: „Mindig igényes voltál a környezetedre, szeretted csinosítgatni az éttermet is.”

Mindez ma már történelem. A Művészinas-tábla helyett Perfetto Italian Kitchen feliratot olvasunk a nagy üvegtábla fölött. Se függöny, se redőny, már járókelőként eldönthetjük, hogy van-e kedvünk betérni ide kirakati dekorációnak. „Éttermünk olasz fast casual, azaz nyugodt hangulatú, de mégis gyors kiszolgálást biztosít vendégeinek” – hirdetik, és odabent elsőre nehéz is eldönteni, hogy van-e egyáltalán kiszolgálás; a helyiség nagy része nemcsak látványkonyha, de még az alapanyagok, például a nyers tészták is szemrevételezhetők. Mégsem a pultnál kell kérni, sőt a felszolgálás kifejezetten „éttermi”, elegáns, udvarias. Természetesen a pizza- és pastaválaszték a leghangsúlyosabb, illetve a grillezett vonulat (hal, marha, bárány), jelentős felárral.

Előételnek gorgonzolával, parmezánnal és karamellizált dióval megbolondított grillezett körtét kérünk (1990 Ft), ami kissé túlárazott, de nemcsak érdekes, tényleg élvezetes is. A paradicsomleves (990 Ft) azt az átlagot hozza, amit mostanában a vállalható olasz étteremben szokás. A margherita pizzáról (1690 Ft) is ugyanezt mondhatnánk, ha a tésztája mindenütt ropogós lenne. A rávalókkal nincs semmi baj, azzal már inkább, hogy belül annyira átázott a tészta, hogy szinte szivacsossá vált. A carbonara spagetti (2390 Ft) viszont ötcsillagos. Noha az étlapon a hozzávalók között szerepel az istentagadással felérő tejszín, valamit nagyon jól csinálhatnak, mert egyáltalán nem érezni, hogy tettek volna bele. A profiterolról (1190 Ft) nem mondhatunk ennyi jót. Szerencsésebb lenne somlói galuskának hívni.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.