Tuning

  • ételhordó
  • 2015. május 15.

Ételhordó

„The best burger in the town”. Van, aki beveszi ezt?

Gondolták, hogy a VII. kerület sűrűje, az ún. bulinegyed hétfőn, délután három után nem sokkal különb, mint a dunakeszi Tesco parkolója vasárnap? Mi sem. Annyi történt, hogy a Nagykörút felől érkezve kerestünk egy jó kis helyet, ahol ilyenkor is szolidan megebédelhetünk, hát nem volt. Az Akácfa utcában, a harmadik kudarc után úgy voltunk vele, hogy hagyjuk ezt az egész felfedezősdit, és megyünk a Gozsdu-udvarba „streetfoodolni”, de már a tenyérbemászó kifejezéstől, illetve a helyszín emlegetésétől is elszégyelltük magunkat. Ám ekkor, pontosan a Kispipa étteremmel szemben (Akácfa utca 45.) olyan szöveg verte ki a szemünket, ami még egy Kazinczy utcai örömködésre invitálásnál is provokatívabb: „The best burger in the town”. Van, aki beveszi ezt?

false

Egy perc múlva már a kirakatban elhelyezett asztalnál hallgattuk a kelleténél hangosabb zenét, és rágcsáltuk a pörkölt mogyorót, ami ránézésre semmi különös, de megszórták valami fűszerrel, ami kivételessé tette. A választék szinte kizárólag a burgerekre korlátozódik, ami eleve gyanús, de közben olyan közvetlen és barátságos a szerviz, hogy megpróbáljuk túltenni magunkat a sokkon.

A klasszikus felhozatalból az ún. chimichurri burger (2100 Ft) mellett döntünk. A chimichurri olyan zöldmártás, amiben a petrezselyem meg az oregánó dominál, de úgy, hogy van benne csili, fokhagyma és citromlé. A szósz mellett paradicsomot, cheddar sajtot és bébispenótot tettek a húsra, amely – és ez a legfontosabb – minden várakozásunkat felülmúlja. Kívül szinte ropog, belül már-már krémes, tényleg restelljük, hogy nem is olyan régen még korunk brassóijának neveztük a hamburgert. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy korunk másik gyalázatát, az ún. steak burgonyát is sikerült vonzóvá, élvezetessé tenni, akkor valóban nem tehetünk mást, mint elgondolkodni korábbi állításainkon.

Nem mondhatunk rosszat a csirkeburgerről sem, ami jalapeno chicken (1830 Ft) néven fut, de nem csak paprikát (és persze cheddart), avokádókrémet is adnak mellé. Ha ilyen csirke lenne a szaküzletekben, nem a panírozott vackok, mindjárt másképp látnánk a világot. A zsemle ugyan édes tésztás (puffancs), de korántsem az a szottyadt rémség, amit gyakran retró néven próbálnak vonzóvá tenni.

Egyféle desszert van, a vaníliafagylaltos csokoládészuflé (850 Ft), ami legalább annyira jó, mint a burgerek, s ennél nagyobb dicséretet nem is mondhatnánk.

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.