Tuning

  • ételhordó
  • 2015. május 15.

Ételhordó

„The best burger in the town”. Van, aki beveszi ezt?

Gondolták, hogy a VII. kerület sűrűje, az ún. bulinegyed hétfőn, délután három után nem sokkal különb, mint a dunakeszi Tesco parkolója vasárnap? Mi sem. Annyi történt, hogy a Nagykörút felől érkezve kerestünk egy jó kis helyet, ahol ilyenkor is szolidan megebédelhetünk, hát nem volt. Az Akácfa utcában, a harmadik kudarc után úgy voltunk vele, hogy hagyjuk ezt az egész felfedezősdit, és megyünk a Gozsdu-udvarba „streetfoodolni”, de már a tenyérbemászó kifejezéstől, illetve a helyszín emlegetésétől is elszégyelltük magunkat. Ám ekkor, pontosan a Kispipa étteremmel szemben (Akácfa utca 45.) olyan szöveg verte ki a szemünket, ami még egy Kazinczy utcai örömködésre invitálásnál is provokatívabb: „The best burger in the town”. Van, aki beveszi ezt?

false

Egy perc múlva már a kirakatban elhelyezett asztalnál hallgattuk a kelleténél hangosabb zenét, és rágcsáltuk a pörkölt mogyorót, ami ránézésre semmi különös, de megszórták valami fűszerrel, ami kivételessé tette. A választék szinte kizárólag a burgerekre korlátozódik, ami eleve gyanús, de közben olyan közvetlen és barátságos a szerviz, hogy megpróbáljuk túltenni magunkat a sokkon.

A klasszikus felhozatalból az ún. chimichurri burger (2100 Ft) mellett döntünk. A chimichurri olyan zöldmártás, amiben a petrezselyem meg az oregánó dominál, de úgy, hogy van benne csili, fokhagyma és citromlé. A szósz mellett paradicsomot, cheddar sajtot és bébispenótot tettek a húsra, amely – és ez a legfontosabb – minden várakozásunkat felülmúlja. Kívül szinte ropog, belül már-már krémes, tényleg restelljük, hogy nem is olyan régen még korunk brassóijának neveztük a hamburgert. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy korunk másik gyalázatát, az ún. steak burgonyát is sikerült vonzóvá, élvezetessé tenni, akkor valóban nem tehetünk mást, mint elgondolkodni korábbi állításainkon.

Nem mondhatunk rosszat a csirkeburgerről sem, ami jalapeno chicken (1830 Ft) néven fut, de nem csak paprikát (és persze cheddart), avokádókrémet is adnak mellé. Ha ilyen csirke lenne a szaküzletekben, nem a panírozott vackok, mindjárt másképp látnánk a világot. A zsemle ugyan édes tésztás (puffancs), de korántsem az a szottyadt rémség, amit gyakran retró néven próbálnak vonzóvá tenni.

Egyféle desszert van, a vaníliafagylaltos csokoládészuflé (850 Ft), ami legalább annyira jó, mint a burgerek, s ennél nagyobb dicséretet nem is mondhatnánk.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.