Vidocq

  • ételhordó
  • 2016. október 28.

Ételhordó

Nagymamásan vastag palacsinták lelőhelye
false

A hetvenes évek elején ment a tévében a Vidocq című francia kalandfilmsorozat; simán mehetett, hiszen a végén a címszereplő betörőből rendőrfőnök lesz. A sorozat népszerűségét jelzi, hogy vendéglátóhelyet is elneveztek róla: „Aki tudja, annak már nem titok, a legjobb kocsma Óbudán a Vidocq” – állítólag ezzel a szlogennel csábították a népet a Lajos utca 98. szám alá. E korai időszakban valószínűleg inkább ivászatok zajlottak itt, legalábbis erre következtethetünk Moldova György textilmunkásos könyvéből (Szent tehén, 1980), aki a közeli Goldberger-gyár munkásainak törzshelyeként emlékezik meg róla. „Inkább munka után ülnek be a környéken a Vidocqba, a Lépcsősbe, a Tímár utcai Csirkésbe – ez onnan kapta a nevét, hogy valaha egy csirkekeltető működött a helyén” – meséli a könyvben valami főnök, az viszont nem is olyan régen, az Óbuda újság olvasói leveléből derült ki, hogy a hely eredetileg az Állampusztai Célgazdaság tulajdona volt, azaz egy büntetés-végrehajtási intézeté. „Nagymamám (dr. Tiboldi Jánosné) 1972-ben alapította meg. (…) Az első időkről: főleg hartai kolbászt és Hartán készült disznótorost lehetett kapni (…), illetve volt még huszárrostélyos, azaz fokhagymás zsíros pirítós is” – írta az egyik unoka, Tiboldi László a hat évvel ezelőtti, októberi számban, és ezzel rövidre is zárnánk vendéglátóipar-történeti áramkörünket.

Most ugyanis rendes étlap van, viszont a berendezés pont olyan, amilyen 1980 körül lehetett. A söntésből kis terem nyílik, talán öt asztal fér el, négyzet alakú menzaasztalok. A falat faragások díszítik, a leglátványosabb dekoráció pedig egy komplett medvebőr, mégis inkább (mini) üzemi étkezdére emlékeztet, mint vadászkastélyra.

Az erőleves tojással (410 Ft) forró, sűrű és illően fűszeres, a tojás sem ragacsos. A roston pisztráng (2100 Ft) elsőre a méretével tűnik ki: süllőnek is eladhatnák, de különben sem lehet kifogásunk, az átlagnál jobb, a balatoni, velencei-tavi sütödei átlagnál sokkal jobb. Azonban a szarvaspörkölt (2700 Ft) országos bajnokságot is nyerhetne. Úgy vörösboros, hogy nemcsak annak az íze jön át, hanem a többieké, a borsé, a paprikáé is, a hús már-már borjúi puhaságú, szinte elolvad a szánkban. Kell ennél több? Nem, de azért cseppet sem bánjuk, hogy a burgonyafánk is remekbe sült.

Túrós palacsintával (590 Ft) búcsúzunk, nem spóroltak ki belőle semmit, a tésztája nagymamásan vastag, nem úgy, mint a strandon.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.