A Blaha Lujza térből nyíló Somogyi Béla utca nem olyan hely, ahol a kerthelyiségeknek állna a zászló. A Corvin Áruház oldalába vájt étkezdék uralják az étpályát: lángos, gírosz, kürtős kalács – itt a családi kifőzdénél elegánsabb éttermeknek nem osztottak lapot. De a Stáhly utca sarkánál lévő olasz hely mintha más volna! Már a neve, a Bocanova is ismerősen cseng, öt éve láttunk ilyet, méghozzá hasonlóan vigasztalan helyen, Zuglóban, a Kassai téren.
| ||
„Egy ilyen miliőben az olaszozásnak megvan a maga koreográfiája; a cégér általában annyit tesz, hogy fehér alapon, zöld-fehér-piros trikolórban egy 1990-es években divatos betűtípusból szőtt „pizza” felirat (…), a berendezés műanyag ülőgarnitúra, műanyag, kockás abrosszal, olykor műanyag evőeszközökkel…” – írtuk arról (Étel, hordó, Magyar Narancs, 2011. április 28.), és csak azért másoljuk ide, mert ez a Somogyi Béla utcára is szó szerint illik. Ám ahogy Zuglóban, itt sem fajulnak el a dolgok. Az új Bocanova terasza szerény, dizájnja inkább visszafogott. Könnyen elsétálhatnánk mellette. Nos, nagy hiba lenne.
Ugyanis már az előétellel, a fokhagymás, grillezett tintahalkarikával (1590 Ft) is nagyon meg vagyunk elégedve. Nem a nálunk szokásos gumiszerű, ízetlen vacak, amit panírral próbálnak menteni. Itt nincs semmiféle bunda vagy túlfűszerezés, de nincs hiányérzetünk sem. A minestrone leves (890 Ft) megkapta a „tradizionale” jelzőt. Őszintén szólva, fogalmunk sincs, hogy a pestós pirítós vagy az átlagnál jóval sűrűbb paradicsomozás miatt, de annyi biztos, hogy egészen kiváló – paradicsomlevesnek. Az viszont szinte megható, hogy a carbonara spagetti (1750 Ft) is hagyományos olasz eljárással (tojás+szalonna) készült, vagyis nem az a rémes tejszínes, sonkás magyar változat, ami minden bizonnyal a legdurvább hazai merénylet az olasz konyha ellen. Ezek után tényleg az lenne a meglepetés, ha a margherita pizzát (1290 Ft) viszont trappista sajttal raknák meg és ketchuppal locsolnák, de szerencsére még a Somogyi Béla utca sem ilyen tréfás hely.
