A buzizó katolikus pap betegségnek nevezte a homoszexualitást

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 27.

Fekete Lyuk

Osztie Zoltán azt magyarázta, miért buzizott. Majd természetellenesnek nevezte a homoszexualitást. Szerinte a Római Birodalom bukását is ez okozta.

Osztie Zoltán katolikus pap, a Belvárosi Plébániatemplom plébánosa azt mondta egyebek mellett a  Hír TV-ben szombaton: „Egyrészről kikérem magamnak, hogy a magyar zászló mellé odarakják a buzi zászlót. Ne akarjuk a normalitás alternatívájaként föltüntetni a beteg életformát vagy a torzó életformát."

false

 

Fotó: Illyés Tibor / MTI

A pap most Bolgár György műsorában nyilvánult meg a Klubrádióban és elmagyarázta, miért használta a "buzi" kifejezést:

"A korábbi időszakban, évekkel-évtizedekkel ezelőtt ezt a szót használtuk, Az, hogy közben változik, és mindenféle más kifejezésekkel illetjük ezt az életformát, ez egy másodrangú kérdés. De muszáj most már néven nevezzük a gyereket, mindenki értse azt hogy, miről beszélünk. És ahhoz fel kell eleveníteni akár a hagyományosan használt kifejezéseket, mert az újabb kifejezések sokszor elfedik vagy másítják a tartalmakat."

Osztie így folytatta:

"Én semmiképpen nem azokról beszéltem, akik ilyenfajta életformát folytatnak, hanem magáról a jelenségről, magáról az életformáról beszéltem és az mindenképpen ítéletre méltó. Az, hogy kikerül a homoszexuálisoknak vagy más egyéb életformának a  zászlaja, az azért is túlzó, mert akkor más egyéb életformák zászlaja is ki kellene hogy kerüljön. Akkor mért nem kerül oda például a Nagycsaládosok Országos Egyesületének zászlaja? Ez így diszkriminatív."

A katolikus pap ezek után Szent Pál apostolt idézte Rómáról, majd az idézet alapján levezette, hogy szerinte a homoszexualitás miatt is pusztult el a Római Birodalom. Osztie egyébként nem győzte hangsúlyozni, hogy szerinte a homoszexualitás nem veleszületett, nem természetes, "egyfajta betegség".  Mint mondta: "A támadások egyre inkább a keresztény heteroszexuális férfiakról és nőkről szólnak, egyre inkább a család szentségének megkérdőjelezése uralkodik el a társadalomban, egyre inkább az abnormalitás és normalitás között egyenlőségjelet tesznek. Nem egyenlő, nem minden életforma egyenlő.."

A plébános hangot adott azon meggyőződésének is, hogy ha egy gyereket azonos nemű pár nevel, abból torzó ember lesz.

Az Úr civilje

Osztie Zoltán belvárosi plébános a kilencvenes évek derekán tűnt fel a közéletben a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) elnökeként, egy törvénytelen választás eredményeként. Egyházi körökben is nyíltan bírálták, mert vezetése alatt a szervezet pártpolitikai befolyás alá került. A KÉSZ azóta a kormányvédő-békemenetelő civil mozgalom egyik oszlopává vált, a negyedik ötéves elnöki ciklusát taposó Osztie a Csizmadia László által vezetett Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) alelnöke.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.