A buzizó katolikus pap betegségnek nevezte a homoszexualitást

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 27.

Fekete Lyuk

Osztie Zoltán azt magyarázta, miért buzizott. Majd természetellenesnek nevezte a homoszexualitást. Szerinte a Római Birodalom bukását is ez okozta.

Osztie Zoltán katolikus pap, a Belvárosi Plébániatemplom plébánosa azt mondta egyebek mellett a  Hír TV-ben szombaton: „Egyrészről kikérem magamnak, hogy a magyar zászló mellé odarakják a buzi zászlót. Ne akarjuk a normalitás alternatívájaként föltüntetni a beteg életformát vagy a torzó életformát."

false

 

Fotó: Illyés Tibor / MTI

A pap most Bolgár György műsorában nyilvánult meg a Klubrádióban és elmagyarázta, miért használta a "buzi" kifejezést:

"A korábbi időszakban, évekkel-évtizedekkel ezelőtt ezt a szót használtuk, Az, hogy közben változik, és mindenféle más kifejezésekkel illetjük ezt az életformát, ez egy másodrangú kérdés. De muszáj most már néven nevezzük a gyereket, mindenki értse azt hogy, miről beszélünk. És ahhoz fel kell eleveníteni akár a hagyományosan használt kifejezéseket, mert az újabb kifejezések sokszor elfedik vagy másítják a tartalmakat."

Osztie így folytatta:

"Én semmiképpen nem azokról beszéltem, akik ilyenfajta életformát folytatnak, hanem magáról a jelenségről, magáról az életformáról beszéltem és az mindenképpen ítéletre méltó. Az, hogy kikerül a homoszexuálisoknak vagy más egyéb életformának a  zászlaja, az azért is túlzó, mert akkor más egyéb életformák zászlaja is ki kellene hogy kerüljön. Akkor mért nem kerül oda például a Nagycsaládosok Országos Egyesületének zászlaja? Ez így diszkriminatív."

A katolikus pap ezek után Szent Pál apostolt idézte Rómáról, majd az idézet alapján levezette, hogy szerinte a homoszexualitás miatt is pusztult el a Római Birodalom. Osztie egyébként nem győzte hangsúlyozni, hogy szerinte a homoszexualitás nem veleszületett, nem természetes, "egyfajta betegség".  Mint mondta: "A támadások egyre inkább a keresztény heteroszexuális férfiakról és nőkről szólnak, egyre inkább a család szentségének megkérdőjelezése uralkodik el a társadalomban, egyre inkább az abnormalitás és normalitás között egyenlőségjelet tesznek. Nem egyenlő, nem minden életforma egyenlő.."

A plébános hangot adott azon meggyőződésének is, hogy ha egy gyereket azonos nemű pár nevel, abból torzó ember lesz.

Az Úr civilje

Osztie Zoltán belvárosi plébános a kilencvenes évek derekán tűnt fel a közéletben a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) elnökeként, egy törvénytelen választás eredményeként. Egyházi körökben is nyíltan bírálták, mert vezetése alatt a szervezet pártpolitikai befolyás alá került. A KÉSZ azóta a kormányvédő-békemenetelő civil mozgalom egyik oszlopává vált, a negyedik ötéves elnöki ciklusát taposó Osztie a Csizmadia László által vezetett Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) alelnöke.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.