A buzizó katolikus pap betegségnek nevezte a homoszexualitást

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 27.

Fekete Lyuk

Osztie Zoltán azt magyarázta, miért buzizott. Majd természetellenesnek nevezte a homoszexualitást. Szerinte a Római Birodalom bukását is ez okozta.

Osztie Zoltán katolikus pap, a Belvárosi Plébániatemplom plébánosa azt mondta egyebek mellett a  Hír TV-ben szombaton: „Egyrészről kikérem magamnak, hogy a magyar zászló mellé odarakják a buzi zászlót. Ne akarjuk a normalitás alternatívájaként föltüntetni a beteg életformát vagy a torzó életformát."

false

 

Fotó: Illyés Tibor / MTI

A pap most Bolgár György műsorában nyilvánult meg a Klubrádióban és elmagyarázta, miért használta a "buzi" kifejezést:

"A korábbi időszakban, évekkel-évtizedekkel ezelőtt ezt a szót használtuk, Az, hogy közben változik, és mindenféle más kifejezésekkel illetjük ezt az életformát, ez egy másodrangú kérdés. De muszáj most már néven nevezzük a gyereket, mindenki értse azt hogy, miről beszélünk. És ahhoz fel kell eleveníteni akár a hagyományosan használt kifejezéseket, mert az újabb kifejezések sokszor elfedik vagy másítják a tartalmakat."

Osztie így folytatta:

"Én semmiképpen nem azokról beszéltem, akik ilyenfajta életformát folytatnak, hanem magáról a jelenségről, magáról az életformáról beszéltem és az mindenképpen ítéletre méltó. Az, hogy kikerül a homoszexuálisoknak vagy más egyéb életformának a  zászlaja, az azért is túlzó, mert akkor más egyéb életformák zászlaja is ki kellene hogy kerüljön. Akkor mért nem kerül oda például a Nagycsaládosok Országos Egyesületének zászlaja? Ez így diszkriminatív."

A katolikus pap ezek után Szent Pál apostolt idézte Rómáról, majd az idézet alapján levezette, hogy szerinte a homoszexualitás miatt is pusztult el a Római Birodalom. Osztie egyébként nem győzte hangsúlyozni, hogy szerinte a homoszexualitás nem veleszületett, nem természetes, "egyfajta betegség".  Mint mondta: "A támadások egyre inkább a keresztény heteroszexuális férfiakról és nőkről szólnak, egyre inkább a család szentségének megkérdőjelezése uralkodik el a társadalomban, egyre inkább az abnormalitás és normalitás között egyenlőségjelet tesznek. Nem egyenlő, nem minden életforma egyenlő.."

A plébános hangot adott azon meggyőződésének is, hogy ha egy gyereket azonos nemű pár nevel, abból torzó ember lesz.

Az Úr civilje

Osztie Zoltán belvárosi plébános a kilencvenes évek derekán tűnt fel a közéletben a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) elnökeként, egy törvénytelen választás eredményeként. Egyházi körökben is nyíltan bírálták, mert vezetése alatt a szervezet pártpolitikai befolyás alá került. A KÉSZ azóta a kormányvédő-békemenetelő civil mozgalom egyik oszlopává vált, a negyedik ötéves elnöki ciklusát taposó Osztie a Csizmadia László által vezetett Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) alelnöke.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.