A Magyar Idők nekiment a tudósoknak: kormányellenes szervezkedés zajlik az MTA-n

  • Gera Márton
  • 2018. december 10.

Fekete Lyuk

Ám került némi porszem a gépezetbe.

Múlt héten részletesen beszámoltunk róla, hogy a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium elvonná a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) költségvetésének egy jelentős részét. Az MTA legutóbbi közgyűlése ugyanakkor arról határozott, hogy ez elfogadhatatlan, és tárgyalni kell a kormánnyal, hogy sikerüljön biztosítani a továbbiakban is a megfelelő finanszírozást a kutatások és a kutatók számára.

A kormánypropaganda eddig szinte teljesen hallgatott az ügyről, ám ma a Magyar Idők című kormánylap reagált, hogy eloszlasson minden kételyt, és nyilvánvalóvá tegye, hogy szó sincs itt botrányról, csupán a kormányt nem szerető akadémikusok szervezkednek.

„Többtucatnyi ember próbál kormányellenes hangulatot kelteni a Magyar Tudományos Akadémián – értesült lapunk megbízható forrásból” – szól a kormánylap cikke, ám a megbízható forrásról csak annyi derül ki, hogy egy akadémikus. Aki szerint igazából több pénz, és az MTA-n félreértés és tudatos félreértelmezés miatt tört ki a botrány.

A Magyar Idők cikkében arról írnak, hogy a meg nem nevezett akadémikus szerint „egy nagyjából 30 fős csoport próbál kormányellenes hangulatot kelteni a tudományos testületben, azt hangoztatva, hogy el akarják venni az MTA forrásait, holott – ahogy fogalmazott – ennek ellenkezőjéről van szó”.

Mindez csak azért furcsa, mert a múlt csütörtöki MTA-közgyűlésen a határozatokat 90 százalékosnál is nagyobb többséggel fogadták, ami nem azt mutatja, hogy 30 ember hangulatkeltéséről volna szó.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.