Sólyom László rácsodálkozik az internetre

  • narancs.hu
  • 2018. december 10.

Fekete Lyuk

Ritkán szól, de akkor nagyon tudja, mit kell mondani.

Elindult a Válasz Online, a Heti Válasz egykori szerkesztőségének új protálja, méghozzá Sólyom László beköszöntő cikkével. Sólyom gyorsan beállt a Heti Válasz megszüntetése után pótlásként induló online lap mögé, köszöntő cikkében pedig kifejti nézeteit úgy az online sajtó, mint az internet egészéről.

"A hetilap jelentős bizalmi tőkét hagyott rájuk. Más tőkét nem – de ez a szabadság sokkal többet ér: a Válasz Online nem függ oligarcháktól és/vagy politikusoktól. A NER-en belül nem volt számára hely, s most akívül élni fog. A közönség, amely értékrendje alapján magáénak vallotta a Heti Választ, megvan" - írja határozottan.

A lap jövőjét illetően bizakodó hangnemet üt meg: "A Heti Válasz többször megújult – azonban a körülmények ma egészen más formát kényszerítenek ki. Nagy találmány, hogy az interneten naponta egy-egy téma alapos bemutatását kínálják. Hol van tehát a helye a Válasz Online-nak a nagy hírportálok (amelyekkel képtelenség lenne versenyezni) és az elektronikusan is elérhető hagyományos hetilapok között? A kísérlet részleteit én sem látom – nem tudom, milyen anyag lesz ebben az első számban, vagy a következőkben."

Mindenesetre pedig örül annak, hogy néha az interneten is lehet értelmes dolgokat találni:

"Van azonban a „helynek” egy másik, biztosabb értelme is. Az interneten valóban minden megtalálható, hiszen még a papírnál is türelmesebb: az autonómiának és az igényességnek is teret ad, menedéket nyújt. Keresés közben nemegyszer csodálkozva fedezek föl színvonalas oldalakat – nemcsak irodalomról vagy művészetekről, hanem más területetekről is, a tudományoktól szakmai kérdésekig. S lehet, hogy ezek szűkebb közönségükhöz szólnak, de üdítő, hogy mindig konkrétak, adott könyvet, szakmai témát mutatnak be, s minden megragadható, adatolt. Ezek nem a propaganda általánosításainak, igazolatlan állításainak, nem az „alternatív valóság” sulykolásának terei."

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.