A szocialista gyárlátogatást idéző stílusában számol be a kormánymédia Orbán szolnoki útjáról

  • G. M.
  • 2018. szeptember 27.

Fekete Lyuk

Mintha Kádár János vagy Rákosi Mátyás érkezett volna meg Szolnokra.

Bár az Origo is igyekezett a lehető legpéldásabb módon beszámolni Orbán Viktor tegnapi szolnoki színházlátogatásáról, a Ripostot nem sikerült felülmúlni.

Míg a szebb napokat megélt kormánypárti portál "csak" annyit írt, hogy Orbán testőrök és díszkíséret nélkül érkezett, addig a kormánypárti bulvárlap az 1960-70-es évek Népszabadságát idéző, üzemi látogatásokról szóló riportokra emlékeztető cikkben számolt be arról, hogy a miniszterelnök elment a szolnoki Szigligeti Színházba.

false

 

Fotó: Facebook/Szigligeti Színház

A szövegben tulajdonképpen végig a színház igazgatója, Balázs Péter beszél, következzen hát az öt legnagyszerűbb mondat:

„Azt tudtam, hogy miniszterelnök úr a városban jár, én is hivatalos voltam az új Béres-gyógyszerüzem avatására, de a főpróbára tekintettel kimentettem magam. Amikor a telefonhívás után tudatosodott bennem, hogy tényleg jön Orbán Viktor gyorsan kimentem az épület elé, hogy azért valahogyan mégis fogadni tudjam.”

„Amikor a színházhoz ért még a portásnak is bemutatkozott. Benyújtotta a kezét az üvegablakon és mondta, jó napot kívánok, Orbán Viktor vagyok.”

„Aztán persze eszembe jutott, hogy meg is kéne kínálnom valamivel a vendéget, kérdeztem kér-e kávét, s ha igen akkor itt a színpadon vagy fent a büfében a második emeleten.”

„Volt ott szó mindenről, színházról, művészetről, a felújításról és persze politikáról is… Aztán menni kellett tovább…”

„Egy biztos, hogy ez a gesztus, ez a nem hivatalos, spontán látogatás többet ért nekünk minden ceremóniánál…”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.