Bár az Origo is igyekezett a lehető legpéldásabb módon beszámolni Orbán Viktor tegnapi szolnoki színházlátogatásáról, a Ripostot nem sikerült felülmúlni.
Míg a szebb napokat megélt kormánypárti portál "csak" annyit írt, hogy Orbán testőrök és díszkíséret nélkül érkezett, addig a kormánypárti bulvárlap az 1960-70-es évek Népszabadságát idéző, üzemi látogatásokról szóló riportokra emlékeztető cikkben számolt be arról, hogy a miniszterelnök elment a szolnoki Szigligeti Színházba.
| ||
A szövegben tulajdonképpen végig a színház igazgatója, Balázs Péter beszél, következzen hát az öt legnagyszerűbb mondat:
„Azt tudtam, hogy miniszterelnök úr a városban jár, én is hivatalos voltam az új Béres-gyógyszerüzem avatására, de a főpróbára tekintettel kimentettem magam. Amikor a telefonhívás után tudatosodott bennem, hogy tényleg jön Orbán Viktor gyorsan kimentem az épület elé, hogy azért valahogyan mégis fogadni tudjam.”
„Amikor a színházhoz ért még a portásnak is bemutatkozott. Benyújtotta a kezét az üvegablakon és mondta, jó napot kívánok, Orbán Viktor vagyok.”
„Aztán persze eszembe jutott, hogy meg is kéne kínálnom valamivel a vendéget, kérdeztem kér-e kávét, s ha igen akkor itt a színpadon vagy fent a büfében a második emeleten.”
„Volt ott szó mindenről, színházról, művészetről, a felújításról és persze politikáról is… Aztán menni kellett tovább…”
„Egy biztos, hogy ez a gesztus, ez a nem hivatalos, spontán látogatás többet ért nekünk minden ceremóniánál…”
