Demjén Ferenc, a népszerű Rózsi interjút adott a Blikknek, amelyből nemcsak a lovak iránt érzett rajongása derült ki, de még az is, hogy a róla szóló „italozós legendákat” a „rosszindulat táplálja”, s arról már ne is beszéljünk, milyen jó őkelme biztonságpolitikai szakértőnek is. „Világrészek akarnak áthelyeződni, amit elfogadhatatlannak tartok. Mindenki a maga helyén találja meg a boldogulását, és ne zavarjon másokat.
Ez a nézetem.
Kerítéspárti vagyok, pár sodronyt szívesen hozzá is adnék” – mondja, amikor arról kérdezik, „hogyan látja, merre forgunk” – sőt hozzáteszi azt is:
„Ha át akarnának gyalogolni a birtokomon, a rendcsinálásba magam is beavatkoznék.”
Hogy mindez nemcsak üres beszéd, arra Demjén példával is szolgál. Mivel migránsok még nem jártak a birtokán, a cigányokon volt kénytelen szemléltetni, hogyan is fest nála a rendcsinálás.
| ||
„Akkor is adódtak problémák, amikor romák laktak a szomszédságban. Először a láncfűrészem tűnt el a kamrából, ahová csak kisgyereket lehetett beszuszakolni a rácson keresztül, és ilyenforma kölykeik itt akkor csak nekik voltak. Később a kutyámat mérgezték meg, és
ekkor átmentem hozzájuk egy szőlőkaróval. Nem szívesen fenyegetőztem,
de ha nem tettem volna, nem lenne respektem” – indokolja, hogy miért nem a rendőrséghez vagy a polgárőrséghez fordult idős kora ellenére, sőt az is kiderül, hogy a karónál komolyabb fegyverektől sem riadna vissza, hiszen gyakorolni szokott a lőtéren.
Fusson, akinek nincs bora!
_top_story_lead_focuspoint_70x70.jpg?key=d8c2a1f25bd7fbc4349aaecf4148bbb8)
