Az emberi erőforrások minisztere, a Reformáció Emlékbizottság ügyvezető elnöke kedden beszédet mondott a reformáció jubileumi emlékévének központi ünnepségén a Papp László Budapest Sportarénában.
Érdemes idézni belőle.
„Európa, annak nyugati fele a posztkrisztiánus korba kíván lépni. Mi pedig éppen újra felfedezzük a keresztény hit, s azon belül a református, evangélikus, baptista, új-protestáns hit gazdagságát. Szobrot állítunk Luthernek, Kálvinnak a Kárpát-medencében legalább 20 helyen, miközben Kálvin városában, Genfben elfogynak a reformátusok, Németországban pedig tucatjával zárják be a templomokat.
Van értelme az árral szemben úszni? – kérdezhetnénk. Nyakas kálvinisták, nyakas evangélikusok, nyakas magyarok ilyet nem kérdeznek. Inkább visszakérdeznek: Jobb lenne, ha az ár magával sodorna tehetetlen fadarabként? Ha a világhoz igazodnánk, ahhoz szabnánk magunkat?!
Kolozsváron tanultam meg Luther hitvalló mondásának – „Itt állok, és másként nem tehetek” – magyar változatát: „Itt élünk, és másként nem tehetünk.” Mi magyarok, keresztények itt élünk, s ez jó hely nekünk. Ha meg akarjuk tartani és gyarapítani akarjuk a magyar világot, akkor a 21. században is szükség lesz arra az erőre, melyet a reformációban kaptunk."
Nyugat-Európa tehát a hitetlen pokol, ami lehúzna magához, de mi nem hagyjuk magunkat, árral szemben is újrakrisztianizáljuk Európát és gyarapítjuk a magyar világot.
A beszédben egyébiránt Balog azt is leszögezte, hogy a hit soha sem magányügy, mert alaptermészete szerint kiárad és kultúrát teremt. „Közösségi, társadalmi, nemzeti következménye lesz.“ Úgyhogy "ne engedjük privatizálni a hitünket, mintha másra nem tartozna", tanácsolja nekünk a miniszter. „Ne engedjük, hogy kiszorítsák“, például a családok életéből, az iskolákból, a média világából, a házasság intézményéből.
A hanyatló nyugaton mindez már nyilván megtörtént, és látjuk is a borzasztó következményeket, például a hitetlen média rombolását, összegezzük már mi a lényeget.
Hogy pontosan ki akarja mesterségesen kiszorítani a hitet a családok életéből, az iskolákból, a média világából az ott természetszerűen burjánzó hitet, ma nem árulta el Balog Zoltán.
(Azért azt sokatmondóan megjegyezte, hogy nemrégiben a német belügyminiszter javaslatot tett arra, hogy "az európai és német naptárba muszlim ünnepnapokat is vegyenek fel". Ez nagyjából igaz is, bár a CDU/CSU pártszövetség minisztere, Thomas de Maiziere eredetileg „csak“ Németország egyes részeire gondolt, amikor egy kampánybeszédében érintette a témát, és saját pártszövetségéből azonnal és hevesen keltek ki a felvetés ellen.)
