Balog Zoltán: Nyugat-Európa a posztkrisztiánus korba kíván lépni, de a nyakas magyarok árral szemben úsznak

  • narancs.hu
  • 2017. október 31.

Fekete Lyuk

Genfben elfogynak a reformátusok, Németországban a templomok.

Az emberi erőforrások minisztere, a Reformáció Emlékbizottság ügyvezető elnöke kedden beszédet mondott a reformáció jubileumi emlékévének központi ünnepségén a Papp László Budapest Sportarénában.

Érdemes idézni belőle.

„Európa, annak nyugati fele a posztkrisztiánus korba kíván lépni. Mi pedig éppen újra felfedezzük a keresztény hit, s azon belül a református, evangélikus, baptista, új-protestáns hit gazdagságát. Szobrot állítunk Luthernek, Kálvinnak a Kárpát-medencében legalább 20 helyen, miközben Kálvin városában, Genfben elfogynak a reformátusok, Németországban pedig tucatjával zárják be a templomokat.

Van értelme az árral szemben úszni? – kérdezhetnénk. Nyakas kálvinisták, nyakas evangélikusok, nyakas magyarok ilyet nem kérdeznek. Inkább visszakérdeznek: Jobb lenne, ha az ár magával sodorna tehetetlen fadarabként? Ha a világhoz igazodnánk, ahhoz szabnánk magunkat?!

Kolozsváron tanultam meg Luther hitvalló mondásának – „Itt állok, és másként nem tehetek” – magyar változatát: „Itt élünk, és másként nem tehetünk.” Mi magyarok, keresztények itt élünk, s ez jó hely nekünk. Ha meg akarjuk tartani és gyarapítani akarjuk a magyar világot, akkor a 21. században is szükség lesz arra az erőre, melyet a reformációban kaptunk."

Nyugat-Európa tehát a hitetlen pokol, ami lehúzna magához, de mi nem hagyjuk magunkat, árral szemben is újrakrisztianizáljuk Európát és gyarapítjuk a magyar világot.

A beszédben egyébiránt Balog azt is leszögezte, hogy a hit soha sem magányügy, mert alaptermészete szerint kiárad és kultúrát teremt. „Közösségi, társadalmi, nemzeti következménye lesz.“ Úgyhogy "ne engedjük privatizálni a hitünket, mintha másra nem tartozna", tanácsolja nekünk a miniszter. „Ne engedjük, hogy kiszorítsák“, például a családok életéből, az iskolákból, a média világából, a házasság intézményéből.

A hanyatló nyugaton mindez már nyilván megtörtént, és látjuk is a borzasztó következményeket, például a hitetlen média rombolását, összegezzük már mi a lényeget.

Hogy pontosan ki akarja mesterségesen kiszorítani a hitet a családok életéből, az iskolákból, a média világából az ott természetszerűen burjánzó hitet, ma nem árulta el Balog Zoltán.

(Azért azt sokatmondóan megjegyezte, hogy nemrégiben a német belügyminiszter javaslatot tett arra, hogy "az európai és német naptárba muszlim ünnepnapokat is vegyenek fel". Ez nagyjából igaz is, bár a CDU/CSU pártszövetség minisztere, Thomas de Maiziere eredetileg „csak“ Németország egyes részeire gondolt, amikor egy kampánybeszédében érintette a témát, és saját pártszövetségéből azonnal és hevesen keltek ki a felvetés ellen.)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.