Békés Márton: Mészáros Lőrinc a magyar proletariátussal áll egy oldalon

  • narancs.hu
  • 2021. február 23.

Fekete Lyuk

A jobboldali ideológus egy interjúban fejtegette, mi is a szerepe Mészáros Lőrincnek. 

Interjút adott a 24.hu-nak a jobboldali ideogusként emlegetett Békés Márton, a Terror Háza "kulturális hadviselést" propagáló kutatási igazgatója, amelyben amellett, hogy hosszan értekezett az Antonio Gramsci-féle kulturális hegemónia elméletének alkalmazásáról, kijelentette azt is, hogy szerinte a balliberális oldal nagy tévedése, hogy azt hiszik, "az értelmiség kézen fogva vezetheti a politikust".

"Mosolygok az olyasmin, hogy a szárszói találkozón vagy a 'Bitó-szalonban' (Bitó László összejövetelein - szerk.) jelöltek ki miniszterelnököket. A politika nem így működik. Ha a konzervatív értelmiség arra várna, hogy feljárkálhat a Karmelitába és ott ötletelhet, azt is nevetségesnek tartanám" - mondta, hozzátéve:

"A jobboldali rendszer nem azért működik kiválóan Magyarországon, mert hallgat az értelmiségre, hanem azért, mert nem."

Azt is kifejtette, hogy a "nemzeti tőkésosztály" fontos, mert "meg kell teremteni egy gazdasági kapcsolatait, morális, nyelvi és egyéb kulturális horizontjait itthon megtartó közeget, amelynek üzleti és egyéb kapcsolatrendszerei nem az országhatárokon kívül vannak". 

Ezzel együtt szerinte Mészáros Lőrinc inkább a magyar proletariátussal áll egy oldalon, mint a globális hatalmi elittel, mert szerinte a globális érdekek a helyiekkel állnak szemben. 

"Egy magyarországi autógyár alkalmazottja és Mészáros Lőrinc ebben az érdekkérdésben egy oldalon áll. Ez nem osztálykérdés, hanem kulturális. A 2020-as években nem az osztályok állnak egymással szemben, hanem a helyek"

- fejtegette.

A kormányzati kultúrairányításról azt mondta, a kormányzat a kultúra szervezeti, elosztási rendszerének, működési logikájának tekintetében mindent megtett, de a viták lefolytatása, a kánonok átírása már nem kormányzati hatáskör.

"A hosszú távú kulturális munka jelentős része nem várható a kormánytól, annak elvégzése a jobboldali értelmiség feladata. Hogy milyen legyen a kánon, azt nem a kormány fogja megmondani. A kulturális küzdelem nem könyöklés és lehangoló kiszorítósdi" - mondta. 

Beszélt a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyéről is, erről azt mondta,  "kiszorítósdi volt, csak a jobboldallal szemben", mert az "egyetem a Katona gyakorlószínháza volt, ideológiai indoktrináció zajlott". Erről később kifejtette, hogy ha nem is konkrét párthoz, de egy politikai oldalhoz kötődött. 

"Pofátlanság volt az ügyet a szent szabadság és a nemzeti hagyományok képviseletének beállítani. Ráfért az SZFE-re, hogy korszerű és fenntartható legyen, valamint ideológiailag diverzifikáltabb" - jelentette ki, hozzátéve, hogy "Vidnyánszky Attila az az ember, akinek a kezében ez működni tud", Szarka Gábor pedig "egy egyetem működtetésében járatos, profi szakember".

"A hárombetűs ideológiai apparátusok – CEU, MTA, NGO-k, SZFE – arról szólnak, hogy egyes gócpontokból a kultúra kisugárzása ellenőrizhető legyen. Biztosan fájdalmas, ha ezek a továbbharcoló balliberális értelmiség kezéből kikerülnek. Az SZFE vészesen elavult intézmény volt, csodálkozom, hogy a progresszió emberei ilyen ásatag struktúrákat védenek" - mondta. 

Bár azt mondta, nem akarja elvitatni a hallgatók autonómiáját, hozzátette:

"nem azt mondom, hogy a diákok afrikai gyerekkatonákra hasonlítottak, de láttam erre utaló jeleket." 

Kijelentette ugyanakkor azt is, hogy nem lát jobboldali indoktrináló egyetemet Magyarországon.

Békés szerint határozottan konzervatív forradalom zajlik Magyarországon, még ha sokak szerint a konzervativizmus nem is összeegyeztethető a forradalommal, pedig de. Szerinte Lánczi András a Konzervatív kiáltványban leírta, hogy a posztkommunista szituációban nincs mit konzerválni, "tehát kénytelenek vagyunk megőrzésre méltó körülményeket teremteni. Szellemileg, politikailag, stilárisan jó ideje ez zajlik Magyarországon."

"Az elmúlt harminc évben a magyar jobboldalnak volt egy lázadó, „kurucos” karaktere, ezt mobilizálva tudott választást nyerni. Most az a fontos, hogy Orbán Viktor választást nyerjen 2022-ben is, a magam eszközeivel ezen dolgozom. Szerintem ezt lázadó attitűddel lehet végrehajtani"

- mondta, hozzátéve, hogy bár mindig hülyének nézik őket, hogy kormányzati pozícióból mit lázadoznak, "mégiscsak arról van szó, hogy az elmúlt tíz évben Obamától Soros Györgyig, André Goodfriendtől a francia elnökig sokan szégyenpadra ültettek minket különböző okok miatt, és az Európai Unió is folyton támad. Lehet, hogy Magyarországon a Fideszé az uralkodó rendszer, de a világban Magyarország egy lázadó sziget".

Hozzátette: "A »történelem vége« nem fog elérkezni a jobboldal számára. Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni.

A konfliktus következő horizontja a nagy techcégek, a „kibernetikai-ipari komplexum” ellenzése lesz. Bőven van anyag."

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.