Békés Márton: Mészáros Lőrinc a magyar proletariátussal áll egy oldalon

  • narancs.hu
  • 2021. február 23.

Fekete Lyuk

A jobboldali ideológus egy interjúban fejtegette, mi is a szerepe Mészáros Lőrincnek. 

Interjút adott a 24.hu-nak a jobboldali ideogusként emlegetett Békés Márton, a Terror Háza "kulturális hadviselést" propagáló kutatási igazgatója, amelyben amellett, hogy hosszan értekezett az Antonio Gramsci-féle kulturális hegemónia elméletének alkalmazásáról, kijelentette azt is, hogy szerinte a balliberális oldal nagy tévedése, hogy azt hiszik, "az értelmiség kézen fogva vezetheti a politikust".

"Mosolygok az olyasmin, hogy a szárszói találkozón vagy a 'Bitó-szalonban' (Bitó László összejövetelein - szerk.) jelöltek ki miniszterelnököket. A politika nem így működik. Ha a konzervatív értelmiség arra várna, hogy feljárkálhat a Karmelitába és ott ötletelhet, azt is nevetségesnek tartanám" - mondta, hozzátéve:

"A jobboldali rendszer nem azért működik kiválóan Magyarországon, mert hallgat az értelmiségre, hanem azért, mert nem."

Azt is kifejtette, hogy a "nemzeti tőkésosztály" fontos, mert "meg kell teremteni egy gazdasági kapcsolatait, morális, nyelvi és egyéb kulturális horizontjait itthon megtartó közeget, amelynek üzleti és egyéb kapcsolatrendszerei nem az országhatárokon kívül vannak". 

Ezzel együtt szerinte Mészáros Lőrinc inkább a magyar proletariátussal áll egy oldalon, mint a globális hatalmi elittel, mert szerinte a globális érdekek a helyiekkel állnak szemben. 

"Egy magyarországi autógyár alkalmazottja és Mészáros Lőrinc ebben az érdekkérdésben egy oldalon áll. Ez nem osztálykérdés, hanem kulturális. A 2020-as években nem az osztályok állnak egymással szemben, hanem a helyek"

- fejtegette.

A kormányzati kultúrairányításról azt mondta, a kormányzat a kultúra szervezeti, elosztási rendszerének, működési logikájának tekintetében mindent megtett, de a viták lefolytatása, a kánonok átírása már nem kormányzati hatáskör.

"A hosszú távú kulturális munka jelentős része nem várható a kormánytól, annak elvégzése a jobboldali értelmiség feladata. Hogy milyen legyen a kánon, azt nem a kormány fogja megmondani. A kulturális küzdelem nem könyöklés és lehangoló kiszorítósdi" - mondta. 

Beszélt a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyéről is, erről azt mondta,  "kiszorítósdi volt, csak a jobboldallal szemben", mert az "egyetem a Katona gyakorlószínháza volt, ideológiai indoktrináció zajlott". Erről később kifejtette, hogy ha nem is konkrét párthoz, de egy politikai oldalhoz kötődött. 

"Pofátlanság volt az ügyet a szent szabadság és a nemzeti hagyományok képviseletének beállítani. Ráfért az SZFE-re, hogy korszerű és fenntartható legyen, valamint ideológiailag diverzifikáltabb" - jelentette ki, hozzátéve, hogy "Vidnyánszky Attila az az ember, akinek a kezében ez működni tud", Szarka Gábor pedig "egy egyetem működtetésében járatos, profi szakember".

"A hárombetűs ideológiai apparátusok – CEU, MTA, NGO-k, SZFE – arról szólnak, hogy egyes gócpontokból a kultúra kisugárzása ellenőrizhető legyen. Biztosan fájdalmas, ha ezek a továbbharcoló balliberális értelmiség kezéből kikerülnek. Az SZFE vészesen elavult intézmény volt, csodálkozom, hogy a progresszió emberei ilyen ásatag struktúrákat védenek" - mondta. 

Bár azt mondta, nem akarja elvitatni a hallgatók autonómiáját, hozzátette:

"nem azt mondom, hogy a diákok afrikai gyerekkatonákra hasonlítottak, de láttam erre utaló jeleket." 

Kijelentette ugyanakkor azt is, hogy nem lát jobboldali indoktrináló egyetemet Magyarországon.

Békés szerint határozottan konzervatív forradalom zajlik Magyarországon, még ha sokak szerint a konzervativizmus nem is összeegyeztethető a forradalommal, pedig de. Szerinte Lánczi András a Konzervatív kiáltványban leírta, hogy a posztkommunista szituációban nincs mit konzerválni, "tehát kénytelenek vagyunk megőrzésre méltó körülményeket teremteni. Szellemileg, politikailag, stilárisan jó ideje ez zajlik Magyarországon."

"Az elmúlt harminc évben a magyar jobboldalnak volt egy lázadó, „kurucos” karaktere, ezt mobilizálva tudott választást nyerni. Most az a fontos, hogy Orbán Viktor választást nyerjen 2022-ben is, a magam eszközeivel ezen dolgozom. Szerintem ezt lázadó attitűddel lehet végrehajtani"

- mondta, hozzátéve, hogy bár mindig hülyének nézik őket, hogy kormányzati pozícióból mit lázadoznak, "mégiscsak arról van szó, hogy az elmúlt tíz évben Obamától Soros Györgyig, André Goodfriendtől a francia elnökig sokan szégyenpadra ültettek minket különböző okok miatt, és az Európai Unió is folyton támad. Lehet, hogy Magyarországon a Fideszé az uralkodó rendszer, de a világban Magyarország egy lázadó sziget".

Hozzátette: "A »történelem vége« nem fog elérkezni a jobboldal számára. Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni.

A konfliktus következő horizontja a nagy techcégek, a „kibernetikai-ipari komplexum” ellenzése lesz. Bőven van anyag."

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.