Békés Márton: Mészáros Lőrinc a magyar proletariátussal áll egy oldalon

  • narancs.hu
  • 2021. február 23.

Fekete Lyuk

A jobboldali ideológus egy interjúban fejtegette, mi is a szerepe Mészáros Lőrincnek. 

Interjút adott a 24.hu-nak a jobboldali ideogusként emlegetett Békés Márton, a Terror Háza "kulturális hadviselést" propagáló kutatási igazgatója, amelyben amellett, hogy hosszan értekezett az Antonio Gramsci-féle kulturális hegemónia elméletének alkalmazásáról, kijelentette azt is, hogy szerinte a balliberális oldal nagy tévedése, hogy azt hiszik, "az értelmiség kézen fogva vezetheti a politikust".

"Mosolygok az olyasmin, hogy a szárszói találkozón vagy a 'Bitó-szalonban' (Bitó László összejövetelein - szerk.) jelöltek ki miniszterelnököket. A politika nem így működik. Ha a konzervatív értelmiség arra várna, hogy feljárkálhat a Karmelitába és ott ötletelhet, azt is nevetségesnek tartanám" - mondta, hozzátéve:

"A jobboldali rendszer nem azért működik kiválóan Magyarországon, mert hallgat az értelmiségre, hanem azért, mert nem."

Azt is kifejtette, hogy a "nemzeti tőkésosztály" fontos, mert "meg kell teremteni egy gazdasági kapcsolatait, morális, nyelvi és egyéb kulturális horizontjait itthon megtartó közeget, amelynek üzleti és egyéb kapcsolatrendszerei nem az országhatárokon kívül vannak". 

Ezzel együtt szerinte Mészáros Lőrinc inkább a magyar proletariátussal áll egy oldalon, mint a globális hatalmi elittel, mert szerinte a globális érdekek a helyiekkel állnak szemben. 

"Egy magyarországi autógyár alkalmazottja és Mészáros Lőrinc ebben az érdekkérdésben egy oldalon áll. Ez nem osztálykérdés, hanem kulturális. A 2020-as években nem az osztályok állnak egymással szemben, hanem a helyek"

- fejtegette.

A kormányzati kultúrairányításról azt mondta, a kormányzat a kultúra szervezeti, elosztási rendszerének, működési logikájának tekintetében mindent megtett, de a viták lefolytatása, a kánonok átírása már nem kormányzati hatáskör.

"A hosszú távú kulturális munka jelentős része nem várható a kormánytól, annak elvégzése a jobboldali értelmiség feladata. Hogy milyen legyen a kánon, azt nem a kormány fogja megmondani. A kulturális küzdelem nem könyöklés és lehangoló kiszorítósdi" - mondta. 

Beszélt a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyéről is, erről azt mondta,  "kiszorítósdi volt, csak a jobboldallal szemben", mert az "egyetem a Katona gyakorlószínháza volt, ideológiai indoktrináció zajlott". Erről később kifejtette, hogy ha nem is konkrét párthoz, de egy politikai oldalhoz kötődött. 

"Pofátlanság volt az ügyet a szent szabadság és a nemzeti hagyományok képviseletének beállítani. Ráfért az SZFE-re, hogy korszerű és fenntartható legyen, valamint ideológiailag diverzifikáltabb" - jelentette ki, hozzátéve, hogy "Vidnyánszky Attila az az ember, akinek a kezében ez működni tud", Szarka Gábor pedig "egy egyetem működtetésében járatos, profi szakember".

"A hárombetűs ideológiai apparátusok – CEU, MTA, NGO-k, SZFE – arról szólnak, hogy egyes gócpontokból a kultúra kisugárzása ellenőrizhető legyen. Biztosan fájdalmas, ha ezek a továbbharcoló balliberális értelmiség kezéből kikerülnek. Az SZFE vészesen elavult intézmény volt, csodálkozom, hogy a progresszió emberei ilyen ásatag struktúrákat védenek" - mondta. 

Bár azt mondta, nem akarja elvitatni a hallgatók autonómiáját, hozzátette:

"nem azt mondom, hogy a diákok afrikai gyerekkatonákra hasonlítottak, de láttam erre utaló jeleket." 

Kijelentette ugyanakkor azt is, hogy nem lát jobboldali indoktrináló egyetemet Magyarországon.

Békés szerint határozottan konzervatív forradalom zajlik Magyarországon, még ha sokak szerint a konzervativizmus nem is összeegyeztethető a forradalommal, pedig de. Szerinte Lánczi András a Konzervatív kiáltványban leírta, hogy a posztkommunista szituációban nincs mit konzerválni, "tehát kénytelenek vagyunk megőrzésre méltó körülményeket teremteni. Szellemileg, politikailag, stilárisan jó ideje ez zajlik Magyarországon."

"Az elmúlt harminc évben a magyar jobboldalnak volt egy lázadó, „kurucos” karaktere, ezt mobilizálva tudott választást nyerni. Most az a fontos, hogy Orbán Viktor választást nyerjen 2022-ben is, a magam eszközeivel ezen dolgozom. Szerintem ezt lázadó attitűddel lehet végrehajtani"

- mondta, hozzátéve, hogy bár mindig hülyének nézik őket, hogy kormányzati pozícióból mit lázadoznak, "mégiscsak arról van szó, hogy az elmúlt tíz évben Obamától Soros Györgyig, André Goodfriendtől a francia elnökig sokan szégyenpadra ültettek minket különböző okok miatt, és az Európai Unió is folyton támad. Lehet, hogy Magyarországon a Fideszé az uralkodó rendszer, de a világban Magyarország egy lázadó sziget".

Hozzátette: "A »történelem vége« nem fog elérkezni a jobboldal számára. Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni.

A konfliktus következő horizontja a nagy techcégek, a „kibernetikai-ipari komplexum” ellenzése lesz. Bőven van anyag."

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.