„Megéreztem a lőporszagot”

  • narancs.hu
  • 2015. november 26.

Fekete Lyuk

Videointerjút adott az Eagles Of Death Metal, amelynek párizsi koncertjén tömeggyilkosságot követtek el a terroristák.

Videointerjút adott az amerikai Vice magazinnak az Eagles Of Death Metal, amelynek párizsi koncertjén tömeggyilkosságot követtek el a terroristák november 13-án.

Az interjúból most először derült ki, hogy a zenekari tagok közül többen is nagyon közel álltak ahhoz, hogy elveszítsék az életüket. A zenekar nagy része az első lövések után, mialatt a fegyveresek újratöltöttek, ki tudott rohanni egy hátsó ajtón az utcára, és így biztonságba jutott. Jesse Hughes énekes viszont előbb a barátnőjét akarta megkeresni (nem tudván, hogy a lány is nagyon gyorsan ki tudott jutni az utcára), és amikor kinyitotta az egyik folyosóra vezető ajtót, szembetalálta magát az egyik fegyveressel, aki már rá is emelte volna a puskáját, de beleütötte a fegyvert egy ajtókeretbe, így Hughes el tudott rohanni a másik irányba. A zenekar keverősére pedig, aki a terem végében állt a pultjában, azonnal rálőttek a támadók, amint berontottak a terembe, de eltévesztették, és csak a pultját találták el. Lövés közben a terroristák teli tüdőből ordították, hogy Allah akbar!

Sok rajongó a zenekar öltözőjébe menekült, ahová betörtek a gyilkosok, és mindenkit lemészároltak, egyetlen fiatalt kivéve, aki Jesse Hughes bőrdzsekije alatt bújt el.

Mindegyik zenész aláhúzza az interjúban a franciák, a helyszínen lévők heroizmusát: az emberek kijöttek a lakásaikból, segítettek, sőt még azok is, akik megsérültek, lövést kaptak, megpróbáltak segíteni másokon, akik rosszabbul voltak vagy össze voltak zavarodva a káoszban.

A zenekar vissza akar menni újra Párizsba, sőt az első zenekar szeretne lenni, amely a Bataclanban fellép, ha újranyit a klub. Az Eagles Of Death Metal arra buzdít más zenekarokat, hogy dolgozza fel az egyik dalát, mert az összes bevételt az áldozatoknak fogják átutalni.

A látványosan összetört zenészekkel készített 25 perces interjút nem könnyű végignézni, de fontos anyag, akit érdekel, alább megtekintheti angolul:

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.