Nemzeti gyásznap: megszűnik a Kívánságkosár

  • narancs.hu
  • 2015. november 27.

Fekete Lyuk

Valami végérvényesen elromlott ebben az országban. A magyarságot összekötő híd leomlik. Csak a szépre emlékezünk.

Véget ér a Duna legendás műsora, az utolsó adás év végén lesz – írja az Origo.

Bár sokan csak a vetődős operatőr bakija miatt emlékeznek rá, de a Kívánságkosár különös tüneménye volt a hazai televíziózásnak. Mindössze tíz éve indult, de mintha mindig is velünk lett volna. Ahogy a közmédia honlapja fogalmaz: „A Kívánságkosár immár fogalom. Minden hétköznap 12:30 és 14:30 között zenével, beszélgetéssel, programajánlatokkal, szívhez szóló üzenetekkel és telefonos jókívánságokkal színesítjük nézőink napját. Büszkék vagyunk rá, hogy levélíróink a ’Magyarságot összekötő hídként’ emlegetik műsorunkat.”

A műsor sokak támasza volt. Az emberek hangja és társa. Így például, amikor Kutasi József lábára ráesett a sírkő, és a kórházban áldatlan állapotokat tapasztalt, közleményt küldött a Kívánságkosárnak, és egyben kért is egy számot:

Vagy hallgassák meg a 78 éves Loncit az első szerelemről és a világháborúról – akinek nem dobban bele a szíve, annak szíve sincs.

A műsort sokan gúnyolják most is régimódi ízlése miatt, pedig igenis képes volt a megújulásra. Már befutott sztárokat is modern környezetben és hangszerelésben mutatott meg.

És nyitott az új stílusok és fiatal előadók felé.

Ezek után nem csoda, hogy a műsor kedves és gyakori vendége, az Abasári Kórus külön nótát szerzett a Kívánságkosár jótéteményeiről.

 

Mi mást mondhatnánk most: köszönet a boldog évekért!

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.