Gonosz, vérző nők és egyéb szexizmusok Hollywoodban

  • narancs.hu
  • 2015. szeptember 30.

Fekete Lyuk

Színészek, rendezők, írók mesélnek arról, hogy mennyi hátrány éri őket csak azért, mert nők. A Guardian valami igen súlyosba és sötétbe világít bele.

„Az első filmemnél, miután befejeztem a legelső jelenetemet, a stáb egyik férfi tagja odajött hozzám, és megkérdezte, hogy tudom-e, miért véreznek a nők. Amikor kissé összezavarodva ránéztem, megválaszolta: Azért, mert gonoszak.”

Amma Asante, a Belle rendezője meséli ezt a Guardian nagyon erős összeállításában, amelyben a filmszakma női alkotóit kérdezik arról, hogy tapasztaltak-e már szexizmust a munkájuk során.

Gyakorlatilag minden megszólaló határozott igennel felel, és a cikkben távolról sem csupán olyan hétköznapi tahóságokról mesélnek, mint mondjuk egy illetlen beszólás, hanem a legsötétebb, a nemek közti egyenlőség eszméjét nyíltan tagadó tényekről is.

Lexi Alexander (A Megtorló – Háborús övezet) rendező például elmeséli, hogy egy bokszolós filmnél a producerek ragaszkodtak a férfi rendezőhöz (miközben Alexander küzdősportbajnok volt fiatal korában), máskor pedig a tervezett film férfi sztárja nem volt hajlandó olyan produkcióba szerződni, ahol a rendező nőnemű, így a producerek végül mégsem neki adták az egyébként neki szánt munkát.

Emma Watson

Emma Watson

 

Emma Watson színésznő (Hermione a Harry Potter-sorozatból, aki az ENSZ jószolgálati nagykövete is) pedig kiemeli: életében 17 férfi és csupán 2 női rendezővel volt szerencséje együtt dolgozni, míg a producerek között ez az arány 13:1 volt.

Agnes Godard operatőr (Kínzó mindennapok, Az új Éva) pedig arra mutat rá, hogy bár a nők helyzete a filmiparban valamennyit javult az elmúlt évtizedek során, bizonyos büdzsé fölött ma sem szerződtetnek a filmekbe női operatőrt.

A teljes összeállítás színészek, rendezők és operatőrök megszólalásaival itt olvasható.

De vajon mit mesélnének a magyar kolléganők?

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.