Kásler szerint az ellenzék azért támadja, mert hívő és magyar ember

  • 2020. június 7.

Fekete Lyuk

Trianon szerinte rendkívül fájó seb. Szerinte fikció, hogy rákos betegek a járvány ideje alatt nem kapták meg a szükséges kezelést.

Rendkívül fájó sebnek nevezte Trianont az emberi erőforrások minisztere a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Kásler Miklós a járvány elleni védekezés sikeréről és az őt ért támadásokról is beszélt.

Kásler Miklós - aki a műsorban elmondta, hogy apai ágon erdélyi, székely származású, így a trianoni döntés családjukat is érintette - Trianont úgy látta, mint a szerencsétlen körülmények egybeesését. Sok oka volt, de "egyik sem volt elegendő ahhoz, hogy a Szent István-i birodalmat hét felé vágják és testidegen törzshöz csatolják az amputált végtagokat", fogalmazott.

Arról is beszélt: a magyar történelemben voltak hasonló pillanatok, de a nemzet minden reménytelen helyzetből "fel tudott tápászkodni".

Hozzátette: amit szétszaggatott a történelem, az a maga spontán módján összeállhat, ehhez szerinte egyetlenegy dolog kell, hogy minden a Kárpát-medencében élő nemzet felismerje a sorsközösséget.

A miniszter kitért a koronavírus-járványra is, amely szerinte "markánsan megmutatta" nemcsak az egyes emberek jellemét vagy a pártok viszonyulásait, hanem a társadalom és a gazdaság működési rendjét, illetve azt is, ami az egészségügyben korrigálandó, ami évtizedek alatt halmozódott fel, és nem sikerült a mai napig megoldani.

Az általános ellátások közé sorolta az alapellátást a megyei kórházakig. Elmondta, a népbetegségekkel, a keringési, a daganatos, a mozgásszervi megbetegedésekkel az országos intézetek mögötti hálózatok foglalkoznak.

A járványügy részeként beszélt a két országos intézetről, a Szent László-kórház infektológiájáról és a légzőszervi betegségekkel foglalkozó Korányi-intézetről. Közölte, ezek mögé is ki kell építeni a regionális központokat, hálózatot, és át kell gondolni a finanszírozást is.

Kásler Miklós fikcióknak nevezte, hogy rákos betegek a járvány ideje alatt nem kapták meg a szükséges kezelést. Hangsúlyozta: a daganatos betegek közül mindenkit el kellett látni a járvány első percétől kezdve.

Az emlőrák szűrését, a mammográfiát lehet, hogy halasztották, de ennek nincs következménye - mondta.

A miniszter kitért arra, hogy a panaszokat minden esetben azonnal kivizsgáltatta, még akkor is, ha indokolatlan volt. Jogorvoslatot lehet kérni a betegjogi képviselőnél, a főigazgatónál vagy az egészségügyért felelős minisztériumban, de idáig egyetlenegy bejelentés sem érkezett el - közölte. A népegészségügyi központba ismeretei szerint tizenhat panaszt tettek az elmúlt időszakban.

Kásler szerint tényeken alapulnak azok a kijelentések, miszerint Magyarország - bármilyen összevetésben - a járványban kiválóan vizsgázott. Ezt megerősítik a nemzetközi szakmai írások is - közölte.

Az ellenzék szerinte azért támadja, mert megvallottan hívő és magyar ember. Úgy fogalmazott: lehet keríteni szakmai támadásokat, kétségbe vonni múltját, onkológiai tevékenységét vagy emberi kvalitásait.

Hozzátette: huszonhat évig vezette az onkológiai intézetet, ott minden évben több mint hatszázezer ember fordult meg, aki a saját szemével láthatta és tapasztalhatta, hogyan folyik a munka. Ők pedig ennek a tapasztalatnak hisznek, nem az ellenzéknek - tette hozzá Kásler Miklós. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.