Kásler szerint az ellenzék azért támadja, mert hívő és magyar ember

  • 2020. június 7.

Fekete Lyuk

Trianon szerinte rendkívül fájó seb. Szerinte fikció, hogy rákos betegek a járvány ideje alatt nem kapták meg a szükséges kezelést.

Rendkívül fájó sebnek nevezte Trianont az emberi erőforrások minisztere a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Kásler Miklós a járvány elleni védekezés sikeréről és az őt ért támadásokról is beszélt.

Kásler Miklós - aki a műsorban elmondta, hogy apai ágon erdélyi, székely származású, így a trianoni döntés családjukat is érintette - Trianont úgy látta, mint a szerencsétlen körülmények egybeesését. Sok oka volt, de "egyik sem volt elegendő ahhoz, hogy a Szent István-i birodalmat hét felé vágják és testidegen törzshöz csatolják az amputált végtagokat", fogalmazott.

Arról is beszélt: a magyar történelemben voltak hasonló pillanatok, de a nemzet minden reménytelen helyzetből "fel tudott tápászkodni".

Hozzátette: amit szétszaggatott a történelem, az a maga spontán módján összeállhat, ehhez szerinte egyetlenegy dolog kell, hogy minden a Kárpát-medencében élő nemzet felismerje a sorsközösséget.

A miniszter kitért a koronavírus-járványra is, amely szerinte "markánsan megmutatta" nemcsak az egyes emberek jellemét vagy a pártok viszonyulásait, hanem a társadalom és a gazdaság működési rendjét, illetve azt is, ami az egészségügyben korrigálandó, ami évtizedek alatt halmozódott fel, és nem sikerült a mai napig megoldani.

Az általános ellátások közé sorolta az alapellátást a megyei kórházakig. Elmondta, a népbetegségekkel, a keringési, a daganatos, a mozgásszervi megbetegedésekkel az országos intézetek mögötti hálózatok foglalkoznak.

A járványügy részeként beszélt a két országos intézetről, a Szent László-kórház infektológiájáról és a légzőszervi betegségekkel foglalkozó Korányi-intézetről. Közölte, ezek mögé is ki kell építeni a regionális központokat, hálózatot, és át kell gondolni a finanszírozást is.

Kásler Miklós fikcióknak nevezte, hogy rákos betegek a járvány ideje alatt nem kapták meg a szükséges kezelést. Hangsúlyozta: a daganatos betegek közül mindenkit el kellett látni a járvány első percétől kezdve.

Az emlőrák szűrését, a mammográfiát lehet, hogy halasztották, de ennek nincs következménye - mondta.

A miniszter kitért arra, hogy a panaszokat minden esetben azonnal kivizsgáltatta, még akkor is, ha indokolatlan volt. Jogorvoslatot lehet kérni a betegjogi képviselőnél, a főigazgatónál vagy az egészségügyért felelős minisztériumban, de idáig egyetlenegy bejelentés sem érkezett el - közölte. A népegészségügyi központba ismeretei szerint tizenhat panaszt tettek az elmúlt időszakban.

Kásler szerint tényeken alapulnak azok a kijelentések, miszerint Magyarország - bármilyen összevetésben - a járványban kiválóan vizsgázott. Ezt megerősítik a nemzetközi szakmai írások is - közölte.

Az ellenzék szerinte azért támadja, mert megvallottan hívő és magyar ember. Úgy fogalmazott: lehet keríteni szakmai támadásokat, kétségbe vonni múltját, onkológiai tevékenységét vagy emberi kvalitásait.

Hozzátette: huszonhat évig vezette az onkológiai intézetet, ott minden évben több mint hatszázezer ember fordult meg, aki a saját szemével láthatta és tapasztalhatta, hogyan folyik a munka. Ők pedig ennek a tapasztalatnak hisznek, nem az ellenzéknek - tette hozzá Kásler Miklós. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.