Kövér: "Nincs annál elszomorítóbb, amikor egy gyűlölettől eltorzult női arcot lát az ember férfi létére"

  • narancs.hu
  • 2020. április 27.

Fekete Lyuk

Kövér szerint az Európai Unió szétesése nem jelentene armageddont. De azért nem drukkol az unió széthullásának.

Többek között Kövér László volt a vasárnapi Bayer Show vendége. Kövér a Hír TV-n Bayer Zsolttal többek között arról beszélt, hogy egy-két éve nem gondolta volna, hogy örülni fog, amikor bemehet a parlamentbe a „sok ápolt” közé – írja az Index. A karantén a házelnököt is megviseli elmondása szerint.

Kövér a Magyar Narancson megjelent Bernard Guetta francia EP-képviselő írására is reagált. Guetta arról írt, hogy jelenleg kockán forog az Európai Unió jövője. Bayer azt a kérdést szegezte a parlament és a Fidesz választmányának elnökének, hogy „Tényleg elkövetkezhet a nem várt armageddon, és széteshet az unió?”

Tétlensége miatt darabokra hullhat az Európai Unió

Most már teljesen nyilvánvaló, hogy három nagyhatalom uralja a kétezres éveket: az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína. Most mindegyik komoly kihívásokkal néz szembe. Bernard Guetta írása.

Mire Kövér röviden csak úgy kérdezett vissza, hogy "Miért tekintjük ezt armageddonnak?" Majd ezután arról beszélt, hogy „már voltunk néhány birodalom része, és amikor azok szétestek, akkor senki se érezte úgy, hogy valami mély szomorúságot kellene éreznie”.

Kövér szerint a kivétel a Habsburg Birodalom volt, amelynek „úgy váltunk ki az együttműködéséből, hogy menet közben szétdarabolták Magyarországot meg a magyar nemzetet, miután már a legrosszabbon túl vagyunk – elnézést, ha kicsit cinikusan hangzik, amit mondok –, ezért olyan nagyon sok félnivalónk nincs attól, hogy ez az unió szétessen”.

Ezt követően azért a félreértések elkerülése végett a fideszes politikus hozzátette, hogy nem drukkol az EU szétesésének, mert szerinte a 21. században aktuális, hogy az európai államoknak és népeknek „a saját érdekeik érvényesítése érdekében meg kellene próbálni a lehető legszélesebb együttműködést kialakítani”. Szerinte elsősorban a gazdaságban, de minden más területen is.

De a házelnök szerint az együttműködés nem azt jelenti, hogy "valakik valamilyen íróasztalok mögött, vagy pláne a tengeren túl bizonyos páholyokban kitalálják, hogy hogyan kéne megoldani azt a helyzetet, hogy ne egy-két tucat kis államot kelljen összeterelni állandóan, hanem egy központból lehessen irányítani – uram bocsá' –, alárendelni Európát".

Kövér szerint úgy kellene megoldani az együttműködést, hogy valóban szuverén államok jussanak közös nevezőre, valahogy úgy, ahogy Svájc megszerveződött egykor, és ahogy a mai napig működik.

Bayer és Kövér beszélgetése során emellett szóba került például, hogy „az elnöki pulpituson ülve hogyan lehet ép lélekkel végigszenvedni egy Szabó Tímea-felszólalást”. Mire Kövér kijelentette, hogy szánalommal tekint „ezekre a képviselőkre”, különösen azokra, akiknek „a személyi száma 2-essel kezdődik, amikor olyan helyzetbe keverik magukat, mint amilyenbe Szabó Tímeának is sikerült legutóbb”.

"Nincs annál elszomorítóbb, amikor egy gyűlölettől eltorzult női arcot lát az ember férfi létére" – jelentette ki Kövér, aki szerint Szabó Tímeának „családanyához méltatlan” a viselkedése.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.