Szijjártó lejárató célzattal nyilvánosságra hozta a román nagykövet levelét

  • BSK
  • 2020. április 25.

Fekete Lyuk

A külügyminiszter azt nehezményezi, hogy a diplomata emberi gesztust mert tenni, és levélben vállalt szolidaritást a náci stílusú propaganda áldozatául esett Szabó Tímeával.

„Ennél valószínűleg nincs lejjebb: a román nagykövet vette védelmébe Szabó Tímeát” – címmel posztolt ma Facebookon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, akinek a furcsa, EU-ellenes propagandával átszőtt közösségi média hadviseléséről már korábban is írtunk.

A külügyminiszter egyik mai posztjában nyilvánosságra hoz egy levelet, amelyet szerzője minden jel szerint nem a nagyközönségnek szánt. Románia budapesti nagykövete ezt a levelet Szabó Tímea ellenzéki parlamenti képviselőnek címezte – ebben kívánta szolidaritásáról biztosítani, miután a Magyar Nemzetben egy Zummer Fülöp álnéven író szerző a hírhedt Der Stürmer náci propagandáját idéző szóhasználattal élve mérgező „organizmusnak” és a „háttérhatalom biológiai fegyverének” nevezte a Párbeszéd képviselőjét. A nagykövet később megosztotta a levelet egy zárt WhatsApp csoportban – innen szivárogtatta ki azt minden jel szerint a londoni nagyköveti posztra készülő Kumin Ferenc.

false

 

Fotó: Facebook / szijjarto.peter.official

 

A nagykövet levele így kezdődik: „Nagyon, de nagyon remélem, hogy jól van, és morálisan és minden egyéb szempontból is sértetlenül hagyták azok az ádáz támadások, amelyeknek az utóbbi időben ki volt téve.” Marius Lazurca budapesti román nagykövet jelzi a levélben, hogy a jelen helyzetben nem akarná nyilvánosan kritizálni a magyar miniszterelnök pártját és holdudvarát, ezért nem politikai kiállásként, csupán emberi gesztusként fogalmazta meg levelét: „Kétségkívül kötelességem a magyarországi politikai versengésen kívül és felül maradni, és eltökélt szándékom, hogy szakmám ezen megmásíthatatlan szabályát betartsam. Ugyanakkor nem adhatom fel az emberi tisztesség és józan ész alapvető elveit.

Ezért kérem, engedje meg, hogy ezzel az üzenettel szolidaritásom szerény, de mélyen átérzett jelét, és kívánjam Önnek a legjobbakat!”

A kormányzati propagandamédia a hétfői parlamenti felszólalása miatt kezdett a Párbeszéd politikusa ellen hergelni.

A Párbeszéd frakcióvezetője akkor egyrészt azt akarta megtudni, miért nincs a parlamentben a miniszterelnök, hogy válaszoljon az azonnali kérdésekre.Hol van a miniszterelnök? Miért nem vesz részt a parlamenti ülésen? Ha annyira rendben mennek a dolgok és olyan jól állunk a kórházi ellátottsággal, miért nálunk a legmagasabb a vírus halálozási rátája a világon?” – kérdezte.

Majd arról érdeklődött, hova megy az a több tíz- és százezer maszk, amelyek érkezéséről a kormány nap mint nap beszámol, ha a magyar egészségügyben láthatóan nincs elegendő, viszont külföldre még így is jut belőlük.

Ezután túlnyomórészt határon túli magyarok lakta településeket sorolt, erre a fideszes képviselők hangos tapsolásba kezdtek, Szabó Tímea pedig nem tudta folytatni mondanivalóját, és lejárt a felszólalásra rendelkezésre álló ideje. Kövér László házelnök gúnyosan azzal zárta le a felszólalását, hogy a „viharos tetszésnyilvánítással nem tudott mit kezdeni”, majd másnak adta meg a szót.

Később a kormányzati és kormányközeli média a felszólalást a határon túli magyarok elleni hergelésként próbálta bemutatni az olvasóknak – ami a Magyar Nemzet stürmeri magasságokban repkedő cikkével érte el (eddigi) csúcsát.

Azóta Szabó Tímea az Azonnalinak cáfolta, hogy a határon túli magyarokat akarta volna bármilyen módon szidalmazni: „Fogalmazzuk meg a kérdést eggyel tisztességesebb formában, a beszédemben egy szóval sem hangzott el, hogy nem támogatom a határon túliaknak juttatott maszkokat és más adományokat. A határon túli magyarok támogatása teljesen rendben van. A mondatom első felében elkezdtem sorolni a határon túli városokat, illetve megyéket, a második fele pedig már nem tudott elhangozni, mert a tapssal belém fojtották a szót.”

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.